Szabadhegyi népoktatás kezdete

Mit jelent a népoktatás?

A műveltség és neveltség alapvető ismereteit, szokásait és készségeit elsajátíttató önálló iskolák, ezek felügyeleti szervei és pedagógusaik képzőintézményeinek összefoglaló neve.

A Ratio Educationis a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két oktatási rendelkezésnek a neve, amelyeket az akkori uralkodók a királyi tanügyi rendszer szabályozására hoztak. (1777. aug.22)  

 Ratio Educationis követő évtizedben kezdett működni Szabadhegyen.

A kiváltságlevél értelmében Győrben a korábbiakhoz képest űj, önálló közigazgatást és igazságszolgáltatást alakítottak ki. 1778 pedig azért korszakhatár, mert ekkor kezdődött az a 12 éven keresztül húzódó kamarai vizsgálat, amelynek megindítója a szószóló Farkas Márton szenátor följelentése volt és amelynek eredményeként a város igazgatásában jelentős változásokat vezettek be. 



Farkas Márton 1723 – 1789 Győr város szenátor végrendelete

A szenátor végrendeletben továbbiakban birtokrészeket sorol fel asszerint, hogy kitől menyiért vásárolta, majd így folytatja végrendeletét:...." Mindezeket tehát egyben vévén hagyuk a plébánia Lakásnak, aból az Mesternek is bötsületesen ki telhetik mind iskolája, mind Lakása..."

Az ebből a hagyatékból épült iskola tehát 1790-ben kezdte működését. Az iskola épülete 1847-ben vált használhatatlanná.



1868.XXXVIII. t.cz. - Népoktatási törvény

Eötvös József a Vallás és Közoktatási Minisztérium vezetője  új törvényjavaslata 1868. június 23-án került a képviselőház elé, s – hosszas parlamenti vita után – csak december 15-én szentesítette a király. Ezzel megszületett Magyarország első népoktatási törvénye, az 1868:38. tc. 

Kiemelkedő jelentőségű törvény ez a magyar népoktatás történetében. (A maga nemében Európa több más országát megelőzte: pl. Angliában 1870-ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségről.) 

1868.XXXVIII. t.cz. - Népoktatási törvény - előírta az általános és kötelező népoktatást ( 6 osztályos elemi iskola): 

Most vált nagymértékű segítséggé az a korábbi intézkedés, amely előírta, hogy a falvakban külön nyilván kell tartani a 6-12 éves gyerekeket. Előírta az általános és kötelező népoktatást. (6 osztályos elemi) Az országos helyzet eléggé siralmas, mintegy 14 000 tanterem hiányzik ahhoz, hogy valamennyi tankötelest el lehessen helyezni az iskolákban.



Szabadhegyen a Városra néző szer 20. sz. alatt lévő 1849-ben már felépítettek a kornak megfelelő iskolát lakással.    A későbbiekben épület Levente Otthon, a II. világháború után kultúrház, majd moziként üzemelt.

Városra néző szer 20. sz

(Városra néző szer  1856-tól - Nádasdy Ferenc szer 1934 től - József Attila utca 1947-től. Szabadhegy leghosszabb utcája.)

Persze tény, hogy a tankötelesek nagyobb része hiányzott az iskolákból. Ok mindig volt rá, ha jó idő volt dolgozniuk kellett a földeken, vagy hideg volt és nem volt téli ruhájuk, akkor az....Csoda-e, hogy a Győrszabadhegyi rom.kath. elemi népiskola mulasztási naplójában 1906-1907 tanévben IV. osztályba beírt tanuló 35 fő, 1907-08 ötödikben már csak 27 fő..., ebből is csak 4 fő kapott osztályzatot....

Mit is tanultak?

Számtan, földrajz, történelem, természettan, női kézimunka vagy háziipar, írás tantárgyakat.

Jelentős esemény volt Szabadhegynek az 1920 -as évek végén megkezdett építkezés a gróf Nádasdy Ferenc u. 58. sz. alatti telken. (előtte Városranéző szer u. 58.) ahol iskolát építettek az Isteni Megváltó Leányai, mert az ugyanezen Városranéző szer u 22. telkén lévő épület már alkalmatlan volt a feladat ellátására.

1929-ben gróf Nádasdy Ferenc u. 31. - es telken a református egyház iskolája is elkészült, az akkori igényeknek megfelelően 1 tantermet, 1 kétszobás és 1 egyszobás lakást építetek.

Isteni Megváltó Leányai 1931-ben át is költöztek az új helyükre, a régiből pedig Téli Gazdasági Iskola lett, amelyet a Fölmüvelési Minisztérium 1945-ig tartott fenn. 1989-ben felújították, lakó ingatlanként működik tovább.

1938-ra elkészült a gróf Nádasdy Ferenc u.56-os épület is, amelyet a Római Katolikus Autonómia építtetett és a Szent István R.K. Elemi  FiuIskola néven kezedett múködni. Részben alápincézett, 2 tanteremmel, egy óvóhellyel, kétszobás nevelői lakással rendelkezett.

Patay Károly kolléga, aki az első tanítója volt a Szt. István Iskolának, többször is említette, hogy a felekezeti rivalizálás is közrejátszott az építkezések elhatározásakor, de a lényeg mégis az, hogy az oktatás lett a nyertes!

Az iskolaépítések kronológiai sorrendje:

  1. 1789-ben épült a Farkas Márton hagyatékából iskola (Városranéző szer u. 46.)
  2. 1849-ben Városranézőszer u. 20-as telken épült szerzetesi iskolai célú épület. Építtető a Római katholikus Autonomia.
  3. Városranézőszer u. 22-sz. alatt tanítottak az Isteni Megváltó Leányai rend apácái. Építtető a Római katholikus Autonomia.
  4. 1907-ben az evangélikus egyház emeltetett a már József Attila u. 26.- sz telken. Napközit is működtet. Valamint az udvari teremben istentisztelet tartására is használatos
  5. 1929-ben a 31-es sz. telken a református egyház létesített egy tantermes iskolát.
  6. 1931-ben elkészült az 58-os szám alatti iskola épülete. Építtető a Római katholikus Autonomia. Részben alápincézett, 6 tanterem, 1 kápolna, és többszobás zárdahelyiségből állt.
  7. 1938-ban a Szt. István Rk. Elemi Iskola új épülete az 56. szám alatt.



Győrszabadhegy, Római Kath. Leányiskola Városra néző szer 58.