Chalupka Károly 1878-1932

Chalupka Károly győri építőmester, 1878 -1932. ápr. 19. 

Chalupka Károly építési vállalkozó, a Győri Hitelszövetkezet elnöke, liberális (Iparospárt) képviselője, népszerűsége és a helyi társadalomban betöltött pozíciója magasan szárnyalt.

A munkáiból:

A mosonszentjánosi hengermalom építésére Szórády István és társai sopronnémeti lakosok 1894-ben nyújtottak be kérvényt Moson vármegye főszolgabírójához. A „zöldmezős” beruházás a Mosonszentjános község tulajdonát képező mintegy 17 hold nagyságú ún. „Szent Peterer Feld” nevű szántóterület 1 hold 567 négyszög ölnyi területének megvásárlásával kezdődött. A helyszín választását a jó közlekedési adottságok indokolták: az 1890-ben megnyitott Pozsony-szombathelyi vasútvonal és a települést átszelő kelet-nyugati irányú fő közlekedési útvonal kereszteződése ideális feltételeket teremtett. Az elsőként felépült, mára elpusztult „régi” malomépület teljes hossza 37,5 méter volt, amelyből a malom 22,8 métert, míg a hozzá tartozó gép- és kazánház 17,7 métert tett ki. A malom földszintből és félemeletből állt, teljes magassága meghaladta a 11 métert. A gép- és kazánház épülete csak földszintből állt és teljes magassága 9,2 m volt. A malmot egy 70 lóerős gőzgép hajtotta. Egy 1897-es forrás szerint ekkor már laképületek és egyéb kiszolgáló épületek is álltak a területen. A malom mellé 1899-ben, illetve 1907-ben építettek egyegy raktárt. A lisztkereskedéssel is foglalkozó Szórády és Társai közkereseti társaság 1911-től „Szórády-féle Hengermalom R.t. Mosonszentjános” néven részvénytársasági formában működött tovább. A ma is álló és mára a város egyik szimbólumává vált új malom terveit Chalupka Károly győri építőmester készítette 1918-ban. A malomépület, a gép- és kazánház, valamint a ma már nem álló gyárkémény építése még ebben az évben megindult és 1919-ben fejeződött be. A 43 méter hosszú, 13,5 méter széles, háromemeletes, téglából épült malomkomplexum három részből állt: alápincézett gépházból, középen épült lépcsőházból, valamint az ún. koptatóból. Gépháza fölé magasodik 22 méter magas, négyzetes tornya, melynek tetején egy 35 m3-es víztartályt helyeztek el. Az építkezés során az új malomkomplexumot az első emelet padlómagasságában egy zárt, vasbetonból készített híddal kötötték össze a régi malommal, s új iparvágányokat is lefektettek. A malom a két világháború közt élte virágkorát. A 2. világháború után gépeit leszerelték, kéményét felrobbantották, majd 1949-ben államosították. Ez a termelés végét jelentette, ám raktárai a rendszerváltásig üzemeltek. Az épületek a privatizáció során magánkézbe kerültek. Jelen dokumentum elkészítésének idejében már csak az 1919-re felépült háromemeletes malomépület áll, az ingatlan önkormányzati tulajdonba került.  

A jánossomorjai vár - A Szórády-hengermalom története - Jánossomorja Televízió

Győr-Nádorvárosi Szent Imre Herceg Magyar Állami Elemi Népiskola (Kölcsey iskola)

1927 júniusában a győri közgyűlés döntött a nádorvárosi iskola építéséről. A város telket biztosított a Veszprémi út és Magyar utca sarkán, az egykori Grünwald-féle téglaépítő telken, ahol régebben az állandó járványkórház és a 20 ágyas barakk-kolera-kórház állt. 1927. november végén a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az elküldött iskolaépítési tervet, és sürgette a polgármesteri hivatalt, hogy a kivitelezésre február végéig pályázatot írjon ki, a legelőnyösebb és legmegbízhatóbb ajánlatot tevővel kössön szerződést, és kora tavasszal az építkezést kezdje meg. Márciusban került sor a versenykiírásra, melyről április végén döntöttek. Kilenc cég tett árajánlatot az iskola építésére, melyből Chalupka Károly építőmestert választották, a lakatos- és vasmunkákra Berg Hugó és társai, a villany- és csengőszerelésre Sugár Árpád vállalkozott. A közoktatásügyi miniszter júniusban 135 ezer pengő segéllyel támogatta az iskolák építését (a nádorvárosi és a gyárvárosi iskola egy időben épült), és 40 ezer pengő kölcsönt engedélyezett e célra. 1928. július 9-től nevezték ki a leendő nádorvárosi iskola igazgatójául Szabados Jánost. 1928 novemberében már tetőmagasságig álltak a falak. 1929 márciusában az elkészült épület berendezésére kiírt pályázatok felől döntöttek Végh István, Csollán Ignác, a Pápay Béla és társai, a Győri Faipari és Értékesítési Rt-, Bútorkészítő Szövetkezet, az Asztalosmesterek Szövetségének győri csoportja és a budapesti Palágyi Gyula ajánlata alapján. 1929 augusztusában a felépült és berendezett iskolát hivatalosan felülvizsgálták, és átadták Szabados János igazgatónak.

A Deák

A diákotthon céljából tervezett épületet 1911 szeptemberében adták át. Az internátusbanközépiskolai tanulókat fogadtak bentlakással egybekötött teljes ellátásra, tanári felügyelet és tanításmellett. A korszaknak megfelelő modern berendezésű volt: központi fűtéssel, villanyvilágítással,tágas, szellős háló- és tantermekkel. A kétemeletes épület tervét Chalupka Károly (1878-1932)építőmester készítette el, a kivitelezők Morvai János és Káldy József voltak. A jelenlegi intézményjogelődje, a Női Felsőkereskedelmi Iskola később költözött ide, azóta többször változott azintézmény neve. Az iskola udvarán csiszolt mészkő oszlopon a névadó Deák Ferenc bronz mellszobraáll, melyet születésének kétszáz éves jubileuma emlékére állítottak, Győrfi Lajos (1960)szobrászművész alkotása. (A képeslap az 1910-es években készült.)

Magyar Waggon- és Gépgyár sportpálya tribün 

Építtető: Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.Tervező és kivitelező: Chalupka Károly

Egykorú cím: Budai út 1.     Eredeti iktatószám: 1488/1908

Magyar Waggon- és Gépgyár belterületén
vagon szerelő műhely

Építtető: Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.Tervező és kivitelező: Chalupka Károly

Egykorú cím: Budai út 1.    Eredeti iktatószám: 1471/1908

Heller-ház   

Építtető: Heller Zsigmond

Tervező és kivitelező: Chalupka Károly

Eredeti iktatószám: 5102/1909

Egykorú és mai cím: Kossuth Lajos utca 12.

Őrszoba

Lakó épület

Vasas Otthon 

Az első Vasas Otthon a Magyar Vagon- és Gépgyár közelében, az Andrássy út 84. szám alatti házban működött (a mai Bajcsy-Zsilinszky u. – Tarcsay V. u. sarkon). A politikai célzatú gyűlések mellett természetesen voltak kulturális összejövetelek is: itt kapott otthont az Egyetértés Dal- és Társaskör,a Fotó és Bábszakkör, az Önképző kör, a Könyvtár, valamint különféle sport szakosztályok. 1925-ben már kezdtek megmutatkozni a gazdasági válság jelei. Nagy volt a munkanélküliség, ezért sok segélyt kellett kifizetni. A Vasas Szakszervezet megszüntette a kultúr előadásokat, a táncmulatságokat, mert a helyiségek bérleti díját már nem tudták kifizetni.

A Győri Hírlap 1930. április 3-i cikke arról tudósított, hogy a Vasas Szakszervezet munkásotthon építését kezdeményezi.

Az új Vasas Otthont a Teleki utca 38. szám alatt 1930. november 9-én avatták fel és adták át a városi lakosság rendelkezésére. Létrehozása példátlan társadalmi összefogásnak az eredményevolt. A munkások áldozatvállalása, téglajegyek vásárlása, társadalmi munka vállalása és az akkori városvezetés támogatása vezetett az épület megépítéséhez, melynek kivitelezését Tauszig és Róth építészek, továbbá Chalupka Károly építőmester végezte.

Saját háza