Mindannyian ismerünk és ünneplünk sok kedves Katalint ezen a napon. A név az utóbbi évtizedekben is őrzi népszerűségét, dacol a különféle névadási divathullámokkal.
Katalin a néphagyományban:
A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap.A közismert időjóslás szerint:
"Ha Katalin kopog, a karácsony locsog" – azaz ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz, de ez érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor karácsonykor fagy lesz .
Erre utal még: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik", és ezt bizonyítja a közmondás is: "Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz".
A Katalin-naphoz férjjósló praktikák és hiedelmek kapcsolódtak.
Az egyik szerint, ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra – akár szemétdombra is –, amelyik irányból hallja a kutyaugatást, onnan jön majd a vőlegénye.
Férjjósló szokás volt az orgonaág virágoztatása is. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak, és mindegyiknek legénynevet adtak (felcímkézték talán?). Úgy tartották, amelyik ág leghamarább kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije.
A Katalin-nap női dologtiltó nap is volt.
Nem volt szabad például kenyeret sütni.
Egy kis egyenlő elbírálás: Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon, ott nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit. Az volt benne a logika, hogy ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek. Ezért a malmosok is munka helyett a templomba mentek, mert védőszentjük Katalin volt.
A Katalin-bálok népszerűsége töretlen. Régen Katalin napjával be is fejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. Közel az adventi csendes- böjtös időszak, mikor már sem lagzikat, sem táncmulatságokat nem tartottak.
Ki volt Alexandriai Szent Katalin, akit ma ünnepelünk, és miért jeles ez a nap?
A középkor legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje. Mivel hitét hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A tizennégy segítő szent közé sorolták, kinek alakját átszövi a legenda, amelyet az Érsekújvári-kódex, s az Érdy-kódex örökített meg.
"..Eszerint élt Alexandriában egy gyermektelen pogány király. A bálványaitól remélt gyereket, de hiába. Egy bölcs tanácsára aztán az egy Istennek képét öntette ki aranyból és áldozott előtte. A szoborból éppen feszület lett, melyet a pogány templomba vittek, ahol a bálványok mind semmivé lettek tőle.Ugyanekkor a királyné megfogant, gyermeke a Katalin nevet kapta.
A művelt királylány hamar kitűnt csodálatos okosságával, amelynek híre messze földre elterjedt.
Amikor a császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Elmondta, hogy keresztény, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte, hogy ez az igaz út ( számára). A császárnak tetszett Katalin meg az értelmes beszéde, de attól még kényszeríteni akarta, hogy mutassa be a kötelező áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. A császár ekkor Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A legenda szerint a bölcselők egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Katalin ekkor azzal biztatta a bölcseket, hogy a ha hisznek, elnyerik az örök életet.
A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, magyarán megkérte a kezét. ( Nem mellékes, hogy volt már egy felesége, de az akkori Róma erkölcsei semmivel sem voltak szilárdabbak korunkénál.) Katalin egyértelműen visszautasította a császár kecsegtető ajánlatát. Ezután a kikosarazott uralkodó erőszakhoz folyamodott: ólmos ostorokkal ostoroztatta meg a ruházatától megfosztott nőt. Börtönbe vetették, de nem tört meg -az ott töltött időt térítésre használta föl. Amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges riválisát megnézze, Katalin olyan hatással volt rájuk, hogy a császárné kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
Halálra ítélték. Ekkor a császár készíttetett egy kínzó speciális kínzó szerkezetet. Vastüskés keréken halt volna kínhalált, de a kerék darabokra tört, a vasszögek lehullottak róla. Ez még nem a történet vége: a megtért császárné kérte az uralkodót, hogy mérsékelje magát Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz kereszténnyé lett katonával egyetemben lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
Végül lefejezték 307-ben. A legenda szerint testéből vér helyett tejszerű folyadék ömlött. Testét a monda szerint angyalok vitték fel a Sínai-hegyre, több mint húsznapi járásra, és ott kegyelettel eltemették. Később kolostort és templomot építettek emlékére.
Emléknapja november 25-ére került....."