Mindenszentek

**Halloween, Mindenszentek, Halottak napja**

A keresztény megközelítés szerint tehát három halotti csoportnak három különböző napon van ünnepe:

október 31-én az elkárhozott lelkeknek,

november 1-jén az üdvözült lelkeknek,

november 2-án pedig a tisztuló lelkeknek.

A Halloween története

A halloween eredete nagyon érdekes, ugyanis ez az egyik legrégebbi ünnep, amelyet még ma is ünnepeltünk. Ez az egyik legnépszerűbb ünnep a karácsony után. Míg emberek milliói ünneplik a Halloween-t anélkül, hogy tudnák annak eredetét és mítoszát, a Halloween története és tényei még érdekesebbé teszik az ünnepet.

A Halloween október 31-én, a kelta naptár utolsó napján van. Eredetileg pogány ünnep volt, amellyel tisztelték a halottakat. A Halloween-t All Hallows Eve -nek nevezték és több mint 2000 évvel ezelőtt nyúlik vissza.

A Halloween elnevezés valamikor a 16. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették Halloweenre.

A Halloween kultúrája visszavezethető a druidákra, egy kelta kultúrára Írországban, Nagy-Britanniában és Észak-Európában. A gyökerek Samhain ünnepén alapszanak, amelyet évente október 31-én tartottak a halottak tiszteletére.

Samhain azt jelenti, hogy “a nyár vége”, vagy november. A Samhain szüreti fesztiválon hatalmas szent máglyákat raktak, jelezve a kelta év végét és egy új év kezdetét. Az ünnepségben részt vevő sok gyakorlatot babonából táplálták. A kelták azt hitték, hogy a halottak lelke éjjel járkáltak az utcákon és a falvakban.

Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Nem csak kísérteni jönnek, de képesek arra is, hogy megszálljanak élőket és átvegyék a testük felett az irányítást. Ezt elkerülendő jutottak a kelták arra a következtetésre, hogy ha ők maguk is halotti szellemek és démonok formáit öltik fel, akkor azok nem fogják felismerni őket. Szörnyűségesebbél szörnyűségesebb, a lehető leghátborzongatóbb maskarákat öltöttek, ezzel pedig nem csak azt remélték, hogy a szellemek nem ismerik fel őket, hanem azt is, hogy a náluk kevésbé ijesztő ábrázatú halotti lelkeket sikeresen el is tudják ijeszteni. Védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket.

Halloween-i szimbólumok

Sok Halloween szimbólum létezik. A szimbólumok közé tartoznak az állatok, például a fekete macskák, a denevérek és a pókok, valamint az sötét árnyak, alakok, például a szellemek, a csontvázak, a boszorkányok és a varázslók.

A sütőtök, a temetők, a pókhálók, a kísértetjárta házak és a zöld, narancssárga, szürke és fekete szín szintén társulnak a Halloween-hez. Ezeket a szimbólumokat otthonok és partik helyszíneinek díszítésére használják, és jelmezekre, ajándékpapírra, kártyákra, sütikre, süteményekre és édességekre helyezik.

A tök kifaragását sokanan a Brit-szigeteken kialakult hagyományként ismerik. Eleinte tarlórépát, takarmányrépát vagy céklát használtak a lámpások elkészítésére.

Az arcokkal kifaragott tarlórépa-lámpások Samhain fesztiválok szereplői voltak Írországban és a Skót-felföldön.

A lámpások többféle célt szolgáltak. Egyrészt, hogy megvilágítsák az utat, másrészt hogy a szellemeket és egyéb alvilági lényeket távol tartsák otthonaiktól.

Magyarországon leginkább a betakarítás után faragtak tököt, amit tökvicsorinak neveztek. A dél-alföldön szokás volt a töklámpás készítése. 12-14 éves gyerekek faragták ősszel, a tök betakarítása után. Egy-két településen kifejezetten Mindenszentek környékén készült. Ezeken a helyeken a legények szorgoskodtak, nyilván azzal a céllal, hogy a lányokat ijesztgessék..

Miért lett a tök a Halloween szimbóluma?

A töklámpa október 31-én kettős célt szolgált. Egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt annak idején így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak. Persze az eredete ahány monda, annyi féle, de a legtöbbek által ismert történet a következő.

A halloweeni töklámpás másnéven a Jack-lámpa nevét a hiedelem szerint egy leleményes, részeges kovácsról, Jack O’Lantertől kapta. Mikor eljött Jackért az ördög, hogy elvigye magával, ő felszaladt egy fára, az ördög utána, majd egy keresztet tett a fa törzsére, hogy az ördög ne tudjon lejönni. Mivel az ördög köztudottan fél a kereszt érintésétől, és a fán ragadt, Jackkel egy alkut kötöttek. Jack leengedi őt a fáról, és visszamehet az alvilágba, ha Jacket békén hagyja. Mikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be a részegessége és a csínytevései miatt, viszont a pokolba se mehetett, hiszen az ördög nem engedte neki. Viszont az ördög odadobott neki egy izzó fadarabot a pokol tűzéből, hogy ne kelljen Jacknek a két „világ között” örökké a sötétben barangolnia. Ezt a fadarabot beletette Jack egy kivájt feketeretekbe, aki ezzel azóta is bolyong a pokol és a mennyország között. Később az amerikaiak a kelta retket tökre változtatták, és így lett a töklámpás a Halloween jelképe.

De ez nem egy amerikai ünnep?

De igen, mai formájában az Egyesült Államokban alakult ki. A brit elnyomás hatására az 1840-es években mérhetetlen számú ír telepes érkezett Amerikába, akik magukkal hozták a népszokásaikat is. Sok egyéb szokás mellett a halloween volt az egyik, amit az amerikai mainstream felkapott.. Az összerántás művelete már Amerikában eshetett meg, de az eredeti elnevezés még Írországból származik.

A Mindenszentek napját…

minden évben november 1-én tartjuk. Ezen a napon ünnepeljük az összes szentet. A Mindenszentek ünnepe egy kötelező egyházi ünnep. Mindenszentek ünnepe már i.u. 380-ban létezett. Keleten már akkortájt is megemlékeztek a szentekről és vértanúkról. A Mindenszentek nyugaton 600 körül került az ünnepek sorába, amikor is IV. Bonifác pápa 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. Majd III. Gergely pápa bővítete a szentek körét 731 és 741 között: “a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” napjává avanzsálta a Mindenszentek ünnepét.

A Halottak napja

ünnepéről, minden amit tudni érdemes. A Halottak napja egy keresztény ünnep, amelyet minden év november 2-án ünnepel az egyház.

A Halottak napja eredete

Az ókori Rómában az volt a szokás, hogy elhunyt őseiket és bajtársaikat gyakorlatilag félistenként tisztelték. Ezt az ünnepet az ókori rómaiak Feralia-nak nevezték. A Feralia-t, vagy az akkori halottak napját minden év február 22-én tartották. Ilyenkor összegyűlt az egész család és afféle tort(caristiát) ültek, megajándékozva egymást ünnepelték a kölcsönös szeretet ünnepét. A Halottak napja, azaz pontosabban a halottakról megemlékezés már a 3. század környékén, az ókereszténység korában is létezett és minden liturgiában megtalálható volt.

Az egyházban a Halottak napját először 988-ban ünnepelték önálló ünnepként, Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezésére. 

A Halottak napja mint ünnep végül a 14. században lett hivatalos ünnep, annak ellenére is, hogy a 11. század környékén is már meglehetősen elterjedt volt.

Halottak napja szokások

Halottak napján hagyomány, hogy kimegyünk a temetőbe és tiszteletünket tesszük (a sírra néhány mécses és gyertya elhelyezésével) elhunyt rokonaink, barátaink sírjánál. Akik messze laknak, esetleg külföldön élnek, ugyanezt a tiszteletadást otthon, gyertya és mécsesek gyújtásával végzik.