Győr/Szabadhegy, Templom utca 40.
TV-URH gerincadó állomás 

Műszaki adatai, földrajzi koordináták:

keleti hosszúság 17° 40' 07"
északi szélesség 47° 39' 39"ASL:134 

méteradótorony magassága:95 méter

üzemeltető:Antenna Hungária Zrt.URH-FM

A Győr-szabadhegyi TV-tornyot 1968-ban kezdték el építeni, melynek a generáltervezője a Postatervező Iroda (Reisz Attila tervező), az antennatartó torony tervezője pedig a Mélyépterv Vállalat volt.

1970. május 27-én adták át a tengerszínt felett 134 méteren a 95 méter magas tornyot. (Régi Győr)

Az újságíró archívumából – Világokba pillant a torony 

SZERZŐ: KULCSÁR LÁSZLÓ 

Akár irigyelhető is az a húsz ember, aki Győr határában a héterkélyes betontorony kagylóantennái és finom idegrendszerű, milliókat érő berendezései segítségével világokba pillanthat a nap bármelyik percében. Egy kattintás a monitoron: Bukarest mutatja a romániai árvizet. Újabb állítás: Moszkva jelentkezik. És ni csak! A másik készüléken már az oszakai világkiállításról érkezik a riport. 

– Halló, Győr! Itt Buda. Prága várja a bolgár képet. Minden rendben? Kezdés 13 óra 26-kor. 

– Győr vagyok. Pozsony szikrázást jelzett, nálam kristálytiszta a kép. Megnézem a Siemens-berendezésen – közli a rádiótelefonon Zsiray Péter technikus, és kapcsol, állít a tucatnyi nyomógombon, finombeállítón. 

– Kívülállónak kétségtelen ez a leglátványosabb és legérdekesebb munkaterületünk — jegyzi meg Krauss Ottó híradástechnikai villamosmérnök, a Posta Rádió- és Televízió-műszaki Igazgatósága győri mikrohullámú állomásának vezetője. – Pedig mindez rutinmunka. Amikor még a városi tanácsháza tornyában működtünk, mostoha körülmények között kellett ellátnunk a szolgálatot. Tartalék berendezések nélkül, állandó idegfeszültség közepette. Világbajnokságot, olimpiát, Apollo-fellövéseket és más világeseményeket adtunk tovább a mikrohullámú közvetítőláncon.

– Jöjjön csak, mutatok még érdekesebb és értékesebb berendezéseket Is! – hív a másik munkaterembe. 

– Ez a több mint százmillió forintért létesített nyugati, korszerű hírközlő-rendszer győri főállomása – mutat körbe Krauss mérnök. – A milánói Siemens AUSO cég berendezései kifogástalanul működnek. Az olasz szakemberek a mieinkkel közösen szerelték össze és helyezték üzembe a mikrohullámú állomást.

– Látom, az olaszok távozása után is hűek maradtak Itáliához — mutatok a szemközti falnál álló Firenze szekrénysorra. 

– Ennél nagyszerűbb bútort aligha gyártott még hazai bútorgyár – dicséri a Cardo termékét az állomásvezető. – Rengeteg műszert, szakkönyvet tárolhatunk benne, és hangulatossá teszi a munkahelyet.

– Főállomást mondott az imént – kanyarodom vissza a műszaki témára. 

– A győri torony létezése óta az a szóbeszéd járja, hogy a városban és a környékén megjavul a budapesti tévéműsor vétele. Igaz ez? 

– Csak közvetve, mivel nem a műsorszórás a mi dolgunk. Ennek és a többi toronynak az egész ország látja hasznát – magyarázza a 26 esztendős állomásvezető –, mivel az eddiginél jobb minőségű képet tudunk tovább adni a nemzetközi közvetítések alkalmával a Szabadság téri stúdiónak. Ha a stúdió kifogástalan képet kap, akkor a Széchenyi-hegyi és a többi adótorony is majdnem olyannal „teríti be” az országot.

Újabb érdekes magyarázatba kezd Krauss mérnök: 

– Berendezéseink részt vesznek a nemzetközi postai forgalomban is: Kelet- és Nyugat-Európa országai közötti telefonbeszélgetések a mi közvetítésünkkel jutnak a hívott félhez. Budapestről kábelon érkezik a győri postai erősítőbe a beszélgetés. Egy svéd berendezés segítségével eljut hozzánk, mi pedig kisugározzuk irányított antennáinkkal Sopronon át a Bécs melletti Anninger tévétornyának antennáira. Egyidejűleg egy-egy sugárnyalábban 960 beszélgetést közvetítünk mikrohullámon. Másodpercenként sok milliárd rezgéssé alakul át a beszélgetés, belehallgatni természetesen nem tudunk, csak műszereink mutatják, hogy él, működik a rendszer.

 És ha elromlik a budapest–győri kábel? Akkor megbénul a telefon-összeköttetés? – érdeklődöm. 

– Nem, mert a mikrohullámú összeköttetés Győr–Budapest között is fennáll – nyugtat meg az állomásveze­tő. – Sokcélú tehát a győri mikroállomás berendezése.

– Egyet viszont nagyon sajnálok: megyénkben évről évre romlik a Kossuth és a Petőfi rádió vétele, nagyon gyenge a Kab-hegyről sugárzott urh-adás, és jóformán élvezhetetlen a győri rádió műsora. Szívesen közreadnám az újságban, hogy a közép- és ultrarövid-hullámú rádiózást is javítja a torony – jegyzem meg. 

– A mikrohullámú állomás képes urn-rádió- és tévéadók, további mikrohullámú berendezések fogadásá­ra. Csupán beruházás függvénye, hogy a budapesti 1-es és 2-es műsort, a színes adást mi is sugározzuk – válaszol Krauss Ottó. – A győri állomás tervezői bizonyára számoltak ezzel a lehetőséggel, és talán nem is nagyon sokára bekapcsolódhatunk a műsorszórásba is.

– A középhullámú és urh-rádiózás vételi körülményeinek a javítása már nagyon nehéz lenne erről helyről. Előfordulhat, hogy az interferencia-jelenség miatt a középhullámú műsorszórás zavarná a mikrohullámú postai és tévéközvetítő forgalmat. Az országos rádió főadók és a helyi stúdió műsorvételének javítása más megoldást kíván. Az URH-rádiózás híveinek azonban jó hírt mondhatok: a soproni mikrohullámú állomás ez év végétől, 1971 elejétől már besegít az urh-műsorszórásba – mondta beszélgetésünk végén Krauss mérnök.

(A Magyar Posta Rádió- és Televízió-műszaki Igazgatóságának győri új mikrohullámú állomását a jövő héten ünnepélyesen átadják rendeltetésének. – A fenti beszámoló 1970. május 20-án jelent meg a Kisalföld című napilapban; a képeket kedves kolléganőm, Nagy Éva készítette.)