Víztorony

A hegytetőn álló impozáns mérnöki alkotás városunk ötödik víztornya. Az első – a Budai úti víztorony - megépítésétől máig 130 esztendő telt el. A Győrszabadhegyi víztorony a József Attila úttól délre eső területek - Győrszabadhegy és Kismegyer városrészek- vízellátását segíti. A torony építése előtt magasabb fekvésű területeken nem volt elegendő a víznyomás. A terveket a Comfort tervező Kft. Takács Zoltán, Buga Lajos és Szabó Sándor készítette. A torony 43 méter magas, víztartálya 400 m3-es térfogatú. Az alsó részen egy 500 m3 térfogatú víztároló kapott helyet, és 5,5 km vízvezeték tartozott az akkor 300 milliós költségvetésű beruházáshoz. A torony törzs vasbetonból, csúszószsalus technológiával készült. A víztartályt a torony lábainál, a földszinten szerelték össze, és egy speciális emelőszerkezettel emelték a helyére. A torony 2004 januártól kapcsolódott be a városi vízhálózatba. Megépítése óta Győrszabadhegy városrész lakónegyedei lendületes fejlődésnek indultak.


VÁROSÉPÍTÉS 2002: 

"Az idén, illetve a közeljövőben megvalósuló jelentős győri beruházásokról tartott sajtótájékoztatót a témáról szóló kiállítás megnyitása kapcsán a Richter Terem emeleti előcsarnokában a polgármesteri hivatal városépítési irodája. A tablókon azoknak a terveknek, leírásoknak egy része látható, amelyek összességben 30 milliárd forintos beruházási programot jelentenek. Idén a megyeszékhelyen mintegy 5 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Figyelmébe ajánljuk a város jövője iránt érdeklődőknek a látványos kiállítást, amely a Richter Teremben jövő hét csütörtökig naponta 10-16 óra között, később pedig majd a városháza folyosóin tekinthető meg. Képünkön: most először került nyilvánosság elé a tervezett szabadhegyi víztorony rajza."


2003.07.- hó

Az új győri (szabadhegyi) víztoronynál elkészült az alap földmunkája és a betonvasalás szerelése, a betonozás pedig ezekben a napokban kezdődik. (A befejezési határidő 2003. június vége.)


A torony maga 42 méter magas, tetejére kerül egy 14 méteres csúcsdísz, és biztos, hogy innen nyílik majd a megye- székhelyről a legszebb panoráma a környékre. Leszámítva persze a mellette álló szabadhegyi tévétornyot, amely magasabb ugyan, de nem látogatható. Az új víztorony viszont már eleve úgy készül, hogy a tervek között egy esetleges étterem és kilátó is szerepel.

Az elsődleges cél nem az idegenforgalom. A víztorony megépítése és a hozzá kapcsolódó "vizes" fejlesztések a környék ivóvízellátásának biztonságát szolgálják, nem utolsósorban pedig ez a feltétele a szabadhegyi-kismegyeri részen jókora területen a további lakásépítésnek.

A vasbeton szerkezetű torony építését pályázaton a budapesti 31-es Általános Építő és Csúszózsalus Kft. (31-es ÁÉCS) nyerte. Mondhatjuk, csúszó zsalus munkáit világszerte ismerik. A cég - és elődje, a 31-es Állami Építőipari Vállalat - a világ sok országában dolgozott, Egyiptomtól Japánon át Ausztráliáig láthatók munkái, köztük 200-250 méteres kémények, nem sokkal alacsonyabb tornyok. A 31-es ÁÉCS itthon "ott volt" a Millenáris park, a zalaegerszegi, a szolnoki plaza, a pécsi 50 méteres úszómedence létesítésén: igazán nagy a rutinja.

A szabadhegyi víztornyon most éppen harmincán dolgoznak, de ahogy Kiss Péter építésvezető mondta, rövidesen lesznek itt naponta akár hatvanan is. Megjönnek a gépészek, a korlátosok, a nyílászárósok, a festők.

Az első (felső) tartály csaknem készen áll már a földön. A 400 köbméter vizet befogadó, 600-700 tonnás monstrumot rövidesen elkezdik felemelni a helyére. Napokig tartó, nagy felkészültséget igénylő munka lesz, amíg köteles hidraulikával felhúzzák a helyére s ott rögzítik. Aztán jöhet majd, ugyanígy az alsó, 500 köbméteres tartály. 


"Szeptember végéig készen kell lenniük, mondja az építésvezető. Az idő rövid, a munka temérdek: lesz még hajtás a nyár hátralévő részében. "

Egy torony látszik, de kettőt építettek, amolyan cső a csőben módon. A belsőben lesz majd valamikor a lift, amely a látogatókat felviszi a felső tartály tetején kialakítandó étterembe, kilátóba. Szerkezetileg már minden úgy készült, hogy megvalósulhasson az elképzelés. A torony két "csöve" között lépcső húzódik a tetőre, a víztározó tartályokhoz.


2003.08.03.

A földön készült köteles hidraulika segítségével kerül a helyére a szabadhegyi új víztorony 400 köbméteres tartálya: tegnap "indították" felfelé. Nagy precizitást kívánó munka, és a súly sem csekély, csaknem 700 tonna.Nem is ezen múlt, hogy a víztorony építése (stílszerűen szólva) megcsúszott, és az eredeti június helyett szeptember végén lesz az átadás. A kemény tél hátráltatta a munkát, vasbeton szerkezetet nem lehet akármilyen időjárási viszonyok mellett jó minőségben készíteni. A víztartály valamikor ma délután éri el a tervek szerint a végleges magasságot. Ezután következhet stabilizálása, úgynevezett monolitos kötéssel. Egyszerűbben szólva, a tartály alá egy vasbeton gyűrűt építenek.


A víztoronynak lesz egy másik, 500 köbméteres tartálya is, térszíni tározó, vagyis nem lesz látható a tornyon. Látható lesz viszont más: az elképzelések szerint egy későbbi, még nem tisztázott időponttól a toronyból gyönyörű panorámában gyönyörködhetnek a majdan ide látogatók. A most felemelt  négyszáz köbméteres tartály ugyanis már eleve az szerint épült, hogy helye legyen egy kilátónak, étteremnek.
Az építmény 42,9 méter magas, tetején egy 14 méteres csúcsdísz lesz - de ennél jóval magasabbnak tűnik, hiszen dombtetőn áll. A Szabadhegy és Kismegyer ivóvízellátásának biztonságát szolgáló, s a jövőbeni lakóházépítések alapfeltételét jelentő víztorony a kapcsolódó vezetékrendszerekkel (5400 méter hosszúságú, már csaknem teljesen kész) 300 millió forintba kerül.

2004.09.

Még próbaüzemét éli, de rendben működik a környék nyomáspróbáit orvosolva a győr-szabadhegyi víztorony. Építése szerint a tetején kilátó létesülhet, de úgy tűnik, nem mostanában. Az évezred első magyarországi víztornya Győrött épült, a város felett, a szabadhegyi tévétorony szomszédságában. A környék ivóvízellátásának nyomásproblémáit hivatott megoldani. Bár még féléves próbaüzemelési időszakát éli, biztos, hogy e céloknak maradéktalanul megfelel. Az egyébként szép torony azonban nem emiatt keltett érdeklődést az építés időszakában. A toronyőr így vélekedik róla:

"Na most, hogy kész a torony, már senkit sem érdekel... Egy cég megkeresett a torony tetején létesítendő étteremmel kapcsolatban. Csodálkoznék, ha ebből lenne valami, ráadásul egy olyan víztorony tetején, ami két temető közötti pusztaságban áll a város szélén... Én örülnék neki a legjobban, csak kicsit szkeptikus vagyok..." - mondja a toronyőr. (Az idézett toronyőr Láczi András)

Nos tényleg, Eredics Imre alpolgármester az átadás után azt mondta: most, hogy a hivatalos átadás-átvétel megtörtént, meghirdethetik a torony csúcsán üzemeltethető éttermi rész, illetve a lift kivitelezését és működtetését.


A 400 köbméteres torony valóban úgy készült, hogy alkalmasint kilátót lehet a tetején berendezni. Többször írtunk róla lapunkban az építés során. Igaz, a kilátóról csak mint lehetőségről beszélve. A tetejére egyelőre csak lépcsőn lehet feljutni, ám a tervezéskor gondoltak rá, hogy elférjen benne lift is. Ez, és a nyilvános kilátó azonban nem szerepel a város költségvetésében. Persze, ha akadna vállalkozó, aki úgy gondolja, megéri neki... Eredics Imre alpolgármester szerint egyelőre nem igazán lehetne kiírni sikerrel kecsegtető pályázatot üzleti-idegenforgalmi hasznosításra. Elképzelhető viszont, hogy a környék gyarapodásával idővel ilyen szempontból is vonzó lehet a környék. Nem a torony adottságain múlik. Egyébként pedig az is elképzelhető, ha mondjuk egy turistacsoport innen akar a környék panorámájában gyönyörködni, előzetes egyeztetés nyomán az üzemeltető vízmű lehetőséget biztosít rá...

2006.08.09.

Nem tudunk jó hírt mondani érdeklődő olvasónknak: a közeljövőben biztosan nem lesz kilátó a szabadhegyi víztoronyban. Való igaz, tervezésekor gondoltak erre is. A toronyból páratlanul gyönyörű panoráma nyílik a környékre - bár tény és való, a városközponttól eléggé kiesik. Most csak lépcsőn lehet feljutni a kilátórészig, ez azonban komoly erőfeszítést igénylő hegymászó túra, a torony 43 méter magas. Betontörzse kívülről 5,4 méter átmérőjű, építéskor gondoltak arra, hogy később liftet is be lehessen szerelni. Ez azonban sok millió forintba kerülne, a vízszolgáltatás-karbantartás miatt nincs rá igazán szükség.

Ha akadna vállalkozó, aki fantáziát látna itt egy kilátó, presszó vagy étterem létesítésében, arra is gondolnia kell, a víztorony alaposan kiesik a turisták által látogatott helyektől. Visszatérve az eredeti kérdésre: a torony átadásakor nem arra hangzott el ígéret, hogy lesz kilátó, csupán arról volt szó, a lehetőség elvileg adott.


Jobb hír híján hadd adjunk egy rövid történelmi áttekintést. Győr első víztornya Gyárvárosban épült 1883-ban. Ma is áll, felújításra vár, s változatlanul folynak a tárgyalások, mert a torony - ha városképileg is elfogadható megoldást sikerül találni - az Árkád jelképe lehet.

A második a révfalui, 600 köbméteres vasbeton víztorony, amely 1910-ben épült. Ma már nem üzemel, erre is volt vállalkozói ígéret, hogy étteremmé alakítják.

 A sorban az Erzsébet ligeti, 2000 köbméteres víztorony következik. 1965-ben készült el - idén csaknem százmillió forintból megújult. Ménfőcsanak és Győrújbarát között a dombtetőn 1980-ban készült el a 10 ezer köbméteres tározó, amely nem torony ugyan, ám nélkülözhetetlen szerepe van a város ellátásában. A marcalvárosi 4 plusz 2 ezer köbméteres torony 1981-ben lett kész. A legfrissebbet, a szabadhegyit 2003-ban avatták. Közben több hiba is előjött, a torony átesett a garanciális javításokon. Most, megbízható működésekor már lehet másféle hasznosításán is gondolkodni, de, mint mondtuk, ehhez vállalkozó kellene.

Forrás: Kisalföld újság