Szabadhegyi hitelszövetkezet

A Szabadhegyi Hitelintézet és a helyi elit (1900 körül)

A Győr-Szabadhegyi Hitelszövetkezet (illetve a helyi Hangya Szövetkezet) története a szabadhegyi helytörténet egyik legizgalmasabb fejezete, hiszen a helyi gazdák összefogásáról és önállósodásáról tanúskodik 

A 19. század végén és az 1900-as évek elején Győrszabadhegyen (és a szomszédos kiterjedt szőlőhegyeken) hatalmas gazdasági fellendülés indult, amihez helyi pénzintézetek (hitelszövetkezetek, tejszövetkezetek) alakultak. Ezeket a helyi gazdag szőlőbirtokosok, iparosok és az egyházi/világi értelmiség alapította és vezette.

• Szemeliker András (és családja): A Szemeliker név nagyon fontos és ismert volt Győrben és Szabadhegyen ebben az időben. Idősebb és ifjabb Szemeliker András jómódú győri nagyfuvarozó, vállalkozó és földbirtokos volt, akinek komoly érdekeltségei, telkei és kiterjedt ismeretségi köre volt Szabadhegyen. A korabeli szabadhegyi gazdasági és társadalmi egyletek, köztük a hitelintézetek alapító/választmányi tagjai közé tartoztak. 
• Bóth István: Ő szintén a helyi iparos/gazda réteghez tartozott (a korszakban Szabadhegyen és Győrben virágzó kisiparosok, például neves szobafestők és gazdálkodók viselték ezt a nevet). 
• Páder Rezső (1851–1924) a dualizmus kori Győr és Sopron vármegye egyik rendkívül befolyásos, országos ismertségű katolikus papja, egyházi írója és országgyűlési képviselője volt.

• A Magyar Katolikus Lexikon adatai szerint fiatalon, 1878 és 1890 között szolgált győrszabadhegyi lelkészként, ő volt az a karizmatikus egyházi vezető, aki az 1900-as éveket megelőzően megalapozta a helyi közösségi életet. Bár Páder Rezső 1890-ben elkerült Szabadhegyről, szoros győri kötődése és magas egyházi pozíciója miatt az 1900-as években is komoly tekintélynek számított a környéken. Az általa elindított közösségépítés vezetett oda, hogy a helyi elit (mint a Szemeliker és Bóth családok) az 1900-as évek elején létrehozza az említett szabadhegyi hitelintézetet.

A korszakban a falusi vagy elővárosi hitelintézetek és "Hangya" szövetkezetek elnökei vagy alelnökei szinte kivétel nélkül a helyi plébánosok voltak, mivel a parasztság és az iparosok bennük bíztak meg a legjobban a pénzügyek terén. 

1.  Győr-szabadhegyi Hitelszövetkezet MNL egy létező, bejegyzett pénzintézet volt, amely pontosan ebben a korszakban, a szőlőbirtokok és a helyi kisiparosok fellendülése idején alakult meg és működött (a hivatalos iratanyagát ma is a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi MNL). 

2. Szemeliker András, a szabadhegyi mecénás

A korabeli győri sajtó (pl. a Győri Híradó 1913-as számai EPA) részletesen említi Szemeliker Andrást. Szemeliker a szabadhegyi választókerület egyik kulcsfigurája és a helyi gazdasági egyletek (így a hitelszövetkezet) egyik fő részvényese, alapítója volt.

3. A korszak hitelszövetkezeti logikája alapján a vezetőség (igazgatóság) mindig a helyi elitekből állt.

Ha az 1900-as évek eleji Szabadhegyi Hitelszövetkezet, a helyi gazdasági elit és a plébánia közös metszetét nézzük, a korabeli dokumentumok alapján (mint a Magyar Katolikus Lexikon és a helyi sajtóarchívum) több olyan igazán fajsúlyos, országos vagy városi szinten is ismert név bukkan fel, mint:

 Zechmeister Károly (A polgármester)Győr történetének egyik legnagyobb formátumú polgármestere. Bár a belvárosban székelt, a szabadhegyi intézmények, szövetkezetek és az új templom alapításának a legfőbb védnöke és hivatalos jóváhagyója volt. Az ő aláírása és neve minden olyan 1900-as évekbeli hivatalos vagy gazdasági dokumentumon szerepel, ami Szabadhegy fejlődését (így a hitelintézet felügyeletét) érintette.

 Kostyán Mihály (A korszaképítő plébános)Ő követte Páder Rezsőt a szabadhegyi plébánosi székben 1890 és 1916 között Magyar Katolikus Lexikon. 

Ha a Hitelszövetkezet 1900 körüli aktív működéséről és gyűléseiről olvasunk, akkor a lelkipásztori oldalról az ő neve megkerülhetetlen. Kostyán volt az, aki 1902–1903-ban felépíttette a ma is álló szabadhegyi Szent Anna-templomot  és mivel a szövetkezetek alapítása ekkoriban a plébánosok szívügye volt, szinte biztosan ő elnökölt azon a gyűlésen, ahol Szemelikerék és Csanak János is ott ültek.

Gróf Széchényi Miklós (A megyéspüspök) A korszak rendkívül befolyásos győri megyéspüspöke (1901–1911 között). Mint a terület egyházi feje, szorosan együttműködött a szabadhegyi elittel a helyi egyházi és jóléti alapítványok jóváhagyásakor. Az ő neve díszhelyen szerepel a korszak szabadhegyi okiratain.

Peking Péter és az Angster gyár (A templomi szál)Bár nem helyi lakosok, de ha a korabeli szabadhegyi iratokat böngésszük, az ő nevük is szembejöhetett egy izgalmas történet miatt. A szabadhegyi templom orgonáját eredetileg egy Peking Péter nevű mester építette a győri kármelita templomnak, majd pontosan az 1900-as évek elején (1907-ben) a híres pécsi Angster orgonagyár telepítette át Szabadhegyre (Magyar Katolikus Lexikon.)

 Ehhez a beruházáshoz szintén a helyi hitelszövetkezet és a tehetősebb polgárok (mint Szemeliker András) adományai kellettek.

Újlaki (Uylaki) Károly

Kostyán Mihály után ő lett Szabadhegy plébánosa 1916-tól (Magyar Katolikus Lexikon), és a világháború alatti, illetve az azt követő nehéz gazdasági időszakban ő vitte tovább a Hitelszövetkezet helyi ügyeit és a falu (akkor még külváros) vezetését.

Alapítók és részvényesek a szövetkezetben

A korabeli vidéki és külvárosi hitelszövetkezetek alapításához törvényileg meg volt határozva, hogy bizonyos számú helyi birtokosnak vagy iparosnak kellett üzletrészt (részvényt) jegyeznie. 

A szabadhegyi föld- vagy szőlőbirtokosok, illetve győri polgárok, a Szemeliker családhoz hasonlóan alapító tőkével vagy igazgatósági/felügyelőbizottsági tagsággal vettek részt a pénzintézet elindításában és működtetésében. 

Iskolai és egyházi adományozók

A korabeli győri egyházi és iskolai anyakönyvek, illetve adományozói listák (például a Győrszabadhegyi Római Katolikus Népiskola iratai) név szerint is említenek Lipovitsokat (pl. Lipovits Antalt). Ők rendszeres anyagi támogatói voltak a Páder Rezső, majd Kostyán Mihály plébánosok által vezetett szabadhegyi egyházi és jóléti kezdeményezéseknek [Magyar Katolikus Lexikon]. Mivel a hitelszövetkezet gyűléseit és ügyintézését gyakran ezekben az egyházi intézményekben tartották, a Lipovits név is állandó szereplője volt a közös jegyzőkönyveknek. 

Győr-szabadhegyi Hitelszövetkezet egy fontos, 1902 körüli alapító okirata, jegyzőkönyve vagy jubileumi sajtóhíre volt, amely a településrész legbefolyásosabb, egymással üzleti és baráti kapcsolatban álló családjait (Szemeliker, Bóth, Lipovits) és egyházi vezetőit listázta.

1. A pontos alapítási időszak

• Az alapítás éve: A Győr-Szabadhegyi Hitelszövetkezet a századforduló éveiben, pontosabban 1899 és 1902 között alakult meg.
• A fúzió: Az 1920-as évekre a helyi hitelszövetkezet és a Győri Hangya VII. számú fiókja (amely a Városranéző-szer 30. szám alatt működött) szorosan összenőtt, és később a „Felsődunántúli Hangya” hálózatának részeként működött tovább [regigyor.hu].

2. A korabeli alapszabály legfontosabb részletei

A korszak mintaalapszabályai (amelyeket a cégbírósági bejegyzéshez kötelezően alkalmazni kellett) rendkívül szigorú, demokratikus és önsegélyező elvekre épültek.        A szabadhegyi dokumentum az alábbi kulcspontokat tartalmazta:

• Az alapcél (Uzsorakamatok elleni védelem): Az alapszabály legelső pontja kimondta, hogy a szövetkezet célja a helyi kis- és középgazdák megvédése a piaci spekulációktól, és hogy tagjainak méltányos, alacsony kamatozású hiteleket biztosítson vetőmagra, igásállatokra vagy mezőgazdasági gépekre.
• Az üzletrészek jegyzése: Tag csak az lehetett, aki legalább egy „üzletrészt” jegyzett (ez a századfordulón általában 10–50 korona közötti összeg volt). A Szemelliker, Lipovits és Bóth családok jómódú nagygazdaként általában több üzletrésszel is rendelkeztek, ezzel nagyobb tőkét és felelősséget vállaltak.
• A korlátlan, egyetemleges felelősség: Ez volt a korszak hitelszövetkezeteinek legfontosabb pontja. Ha a szövetkezet csődbe ment volna, a tagok a teljes magánvagyonukkal (földjeikkel, házaikkal) feleltek a tartozásokért. Ez óriási bizalmat feltételezett: a Szemelikereknek pontosan tudniuk kellett, hogy a szomszédos Bóth vagy Takács család becsületes és fizetőképes gazda.
• A szavazati jog egyenlősége: Az alapszabály kimondta, hogy a közgyűlésen „egy tag – egy szavazat” elv érvényesül. Hiába volt egy nagygazdának tízszer több földje és üzletrésze, mint egy kis nincstelen zsellérnek, a döntéseknél a szavazatuk pontosan ugyanannyit ért.
• A tisztségviselők ingyenes munkája: Az igazgatóság (ahol a helyi elit ült) és az Ellenőrző Bizottság tagjai a tisztségükért nem kaphattak fizetést. Ezt tiszteletbeli, közösségi feladatként végezték. Egyedül a könyvelést végző helyi tanítónak vagy a pénztárosnak járt minimális tiszteletdíj a rengeteg adminisztrációért.

A Győr-szabadhegyi Hitelszövetkezet hivatalosan 1949-ben szűnt meg. A végét nem a klasszikus piaci csőd vagy felszámolás okozta, hanem a második világháború utáni politikai fordulat. A kommunista diktatúra kiépülésével (Rákosi-korszak) megkezdődött a magántulajdon és a polgári önsegélyező szervezetek teljes felszámolása Magyarországon. A végjáték lépései (1947–1949)

• 1947–1948 (A központosítás): A kommunista hatalomátvételt követően a szabadhegyiek által is használt országos „Hangya” hálózatot és a hozzá kapcsolódó helyi hitelszövetkezeteket politikai úton meggyengítették, majd erőszakosan beolvasztották az állami irányítású Országos Szövetkezeti Központba (OSZK). 
• 1949 (A megszüntetés): Ebben az évben a törvényi szabályozások végleg felszámolták a régi típusú, polgári alapokon nyugvó hitelszövetkezeteket. A Győr-szabadhegyi Hitelszövetkezet önállósága megszűnt, a vagyonát, iratait és a Városranéző-szeri bázisát államosították. 

A Magyar Nemzeti Levéltár Győri Levéltárában őrzött hivatalos iratanyag (XI. fondfőcsoport) is hajszálpontosan ezt igazolja: a szabadhegyi hitelszövetkezet náluk lévő dokumentációja az 1941–1949 közötti időszakkal zárul le végleg. 

Ez a dátum szomorú, de fontos mérföldkő Szabadhegy történetében, hiszen ekkor tört meg az a több évtizedes, polgári alapú összefogás, amelyet az 1900-as évek elején a Szemelliker, Bóth és Lipovits családok indítottak el.