Sorozat: Győrszabadhegy szakrális emlékei

Készült: 2026. augusztus 14.

Téma: Egy a helyi emlékezet szerint a Szent Anna templomnál egykor állt, majd az 1970-es években elbontott Nepomuki Szent János-szobor utáni kutatás.

Bevezető

Győr-Szabadhegy egyik legismertebb szakrális emléke a Fehérvári út és a József Attila utca sarkán álló útmenti kőkereszt. Van azonban egy másik emlék is, amely nem a kereszteződésben, hanem a Szent Anna plébániatemplom mellett állt egykor — és mára eltűnt. Egy Nepomuki Szent János-szobor.Ez a cikk nem lezárt történetet mond el. A szobor emlékét eddig elsősorban a szabadhegyi idősebb korosztály szóbeli emlékezete őrizte. Ezt most egy 1970. április 12-én készült légifelvétel is kiegészíti: a Szent Anna-templom Templom utca felőli oldalán, éppen a visszaemlékezésekben megjelölt helyen egy kisméretű, világos, függőleges objektum látható. A felvétel felbontása nem teszi lehetővé, hogy az objektumot teljes bizonyossággal Nepomuki Szent János-szoborként azonosítsuk, de a hely és az időpont egyaránt erősen alátámasztja a helyi emlékezetet. Jelenlegi tudásunk alapján írásos dokumentum nem került elő, ami bizonyítaná a szobor egykori meglétét — de a helyi emlékezet és a légifelvételi nyom elég erős ahhoz, hogy érdemes és fontos rögzíteni, amit tudunk, és nyilvános felhívást tenni arra, ami még hiányzik.

Amit a helyi emlékezet őriz

A szabadhegyi idősebb korosztály visszaemlékezése szerint Nepomuki Szent János szobra a Szent Anna plébániatemplom mellett, a Templom utcai oldalon állt. A szobrot 1973 körül távolították el, amikor a terület útátalakítása megkezdődött, illetve a templom kerítését építették.A visszaemlékezések határozottak: ezt a helyet és az elbontás körülményeit a helyi idősek nem bizonytalan emlékként, hanem egyértelmű tudásként őrzik.

Amit eddig a források mutatnak

A szóbeli emlékezetet az online írásos és katalógusforrások eddig nem erősítették meg — a nyilvántartott emlékek katalógusaiban a szobor nem szerepel:

• A vármegyei szakrális-emlék-katalógus (fotoport.hu) a Szabadhegy rovatában nem tartalmaz Nepomuki-szobrot — viszont a többi győri Nepomukit igen. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a szobor valaha létezett, de konzisztens az elbontás tényével: ami már nem létezik, az nem is szerepel a nyilvántartott emlékek katalógusában (fotoport.hu – Győri járás).
• A Szent Anna templom történetét feldolgozó helytörténeti források nem említik a szobrot (Régi Győr – Szent Anna templom története).
• A köztéri alkotásokat nyilvántartó adatbázis (Köztérkép) és a várostörténeti kiadványok sem tartalmaznak rá utalást.

Fényképi nyom: az 1970-es légifelvétel

A kutatás legfontosabb új adata egy 1970. április 12-én készült légifelvétel, amelynek a feltöltött képen olvasható azonosítója: „1970-0016-2175 / Győr (662)”. A felvételen a Szent Anna-templom Templom utca felőli oldalán, az épület és az utca közötti udvarrészen egy kicsi, világos tónusú, függőleges objektum látható.Ez a részlet azért fontos, mert pontosan ott jelenik meg, ahol a helyi visszaemlékezések szerint a Nepomuki Szent János-szobor állt. A dátum is jelentős: a felvétel 1970-ben készült, vagyis néhány évvel az emlékezet szerinti, 1973 körüli elbontás előtt — tehát a szobornak, ha létezett, ekkor még ott kellett lennie, és a jelölt helyen valóban van is egy objektum.A felbontás miatt az objektum alakja nem olvasható ki részletesen: nem látható rajta biztosan sem szoboralak, sem talapzat, sem ikonográfiai részlet. Ezért a légifelvétel nem végleges azonosítás, hanem erős helyszíni és időbeli megerősítés: azt mutatja, hogy a visszaemlékezésekben megjelölt helyen 1970-ben valóban állt egy kis függőleges objektum.

Képaláírás: 1970. április 12-i légifelvétel a Szent Anna-templom környezetéről. A jelölt ponton, a Templom utca felőli oldalon egy kisméretű, világos, függőleges objektum látható — azon a helyen, ahol a helyi emlékezet szerint a Nepomuki Szent János-szobor állt. Forrás: Hungaricana légifelvétel-archívum, 1970-0016-2175 / Győr (662). A jelölés és az esetleges AI-képélesítés utólagos.

^{fotó: Peski Vilmos} 

Miért hihető a történet

Az elbontás időpontja — 1973 körül — szembetűnően illeszkedik a terület dokumentált átépítési ütemtervéhez. A József Attila lakótelep a hetvenes évek közepén épült az Ős-Rába egykori vizenyős területén, és más nagyobb városi beruházások is ezekben az években zajlottak a környéken (Wikipedia – Győr-Szabadhegy; Régi Győr – Szabadhegy archívum). A Szent Anna templom környéke és a szabadhegyi határvonal tehát az 1970-es évek elején–közepén valóban jelentős út- és területrendezési munkákat látott — ami összeegyeztethető azzal, amit az idősek az útátalakításról és a templomkerítés építéséről mondanak.Ehhez járul egy helytörténeti megfontolás: egy kisebb, templom melletti szobor eltűnése ilyen átépítések idején nem volna meglepő, különösen akkor, ha az elbontásról nem készült önálló jegyzőkönyv, leltári bejegyzés vagy fényképes dokumentáció.

Mi maradt nyitva

A helyi emlékezet a szobor feltételezett helyét és elbontásának idejét őrzi; az 1970-es légifelvétel pedig a megjelölt helyen látható objektummal erősen alátámasztja, hogy az elbontás előtti időszakban ott valóban állt egy kisméretű függőleges tárgy. Több kérdés azonban nyitva maradt:

• Mikor állították a szobrot, és ki állíttatta? Mivel a jelenlegi Szent Anna templom 1903-ban épült, a szobor a régebbi, 1787-es kápolna/templom korszakából vagy a 19. század vége–20. század eleje közötti időből származhat.
• Milyen volt a szobor? Anyaga, stílusa, mérete ismeretlen — a légifelvétel felbontása nem teszi lehetővé az alak részletes azonosítását, és más (közeli, talajszintű) fénykép vagy leírás nem maradt fenn az eddig áttekintett forrásokban.
• Mi történt vele elbontás után? Megsemmisült, vagy másik helyre került — egyházi raktárba, templomkertbe, esetleg másik plébániára?

Hol kereshető írásos nyom

A szóbeli emlékezet írásos megerősítésére két irány ígérkezik eredményesnek:

1. A Győr–Szabadhegyi Plébánia irattára (1787–2001) — különösen a leltárak, a gazdasági iratok és az 1916 utáni pénztári naplók, amelyek egy szoborállítási, felújítási vagy áthelyezési költséget rögzíthetnek. Az egyházlátogatási jegyzőkönyveket (Visitatio Canonica) külön, az egyházmegyei levéltári anyagban érdemes keresni, mivel a szabadhegyi plébániai fond jegyzéke külön ilyen tételt nem nevez meg (Gyűjteményi Központ – fondjegyzék).
2. A városi levéltári iratok (MNL Győr-Moson-Sopron Vármegyei Levéltára városi tanácsi iratai) — a szabadhegyi útátalakítási és a Szent Anna-templom kerítésépítési iratai. Ezek a szóbeli emlékezet szerinti elbontási időpont (~1973) hivatalos nyomai lehetnek, és utalhatnak az elbontott szoborra, annak sorsára.

Felhívás az olvasókhoz

Egy eltűnt emlék utolsó, legfontosabb forrásai gyakran nem a levéltárakban, hanem a családi albumokban és a helyi emlékezetben lapulnak. Ezért a gyorszabadhegy.com olvasóihoz fordulunk:

• Van esetleg régi fényképük a Szent Anna templomról — különösen a Templom utcai oldalról — az 1960-as, 1970-es évekből, amelyen a szobor esetleg látszik?
• Őriz-e a családi album olyan felvételt, amely a templomkerítés építése vagy az útátalakítás körüli állapotokat mutatja?
• Emlékeznek-e arra, hogy pontosan mikor, ki végezte az elbontást, és hová került a szobor?
• Tudnak-e a szobor állításáról, eredeti elhelyezéséről, esetleg egy adakozó családról vagy fogadalmi alkalomról?

Bármilyen fénykép, okirat vagy személyes visszaemlékezés segít — akár csak egy részlet, egy dátum vagy egy név —, hogy ezt az eltűnt szabadhegyi emléket a helytörténet számára megmenthessük. Észrevételeiket, fotóikat a szerkesztőségben szívesen fogadjuk.