A köznyelv szerint:
Szabadhegy életének szerves része volt a Göltl vendéglő, melynek a helyén nyílt 1965-ben a Kakas étterem. Az emlékezők szerint Szabadhegy ott kezdődött, ahol az 1930-as évek elején, a vendéglő előtti buszmegállóban a kalauz bemondta: „Göltl-féle szanatórium.” 10Az elnevezés abból fakadhatott, hogy már 1931. október 13-i megnyitóján hatalmas verekedés tört ki a vendégek között, akiknek egy része a rendőrségen kötött ki. 11 Szerencsére nem a kórházban. A korszakban viszont fontos szerepe lett a vendéglőnek Győr közösségi életében, többek között a focicsapat is itt tartotta egyesületi megbeszéléseit, de a politikai pártok is gyakorta tanácskoztak a „szanatóriumban”. Nagyon igaz az a tréfás állítás is, hogy itt kezdődött Szabadhegy. A megnyitóról tudósító napilap újságírója a Szent Imre út 87. szám alatti épületet tévesen Nádorváros részeként tüntette fel.12 Ez a történet is jól mutatja, hogy lassan haladt a kerület város fele történő beépülése, viszont Nádorváros gyorsan terjeszkedett Szabadhegy irányába.
1965. október 2-án nyílt meg Győr-Szabadhegyen, az egykori Göltl vendéglő helyén, a Kakas vendéglő.
A Kakas vendéglő 1998-ban
1964. januárjában döntött a Vendéglátó Vállalat, hogy Szabadhegyen, a Vörös Hadsereg (ma Szent Imre) úton a volt Göltl-féle vendéglőt kisvendéglővé alakítja át modern konyhával étteremmel, kerthelyiséggel.
A 750 000 forint költséggel átalakított és berendezett Kakas vendéglő 1965. október 2-án nyílt meg.
1981. március 24. 15 óra, a győri Park étterem különterme. Az áfésztól, a Nyugat-magyarországi Vendéglátótól, a szakma minden területéről csaknem százan érdeklődnek az első, Győrött szervezett nagyobb szabású versenytárgyalás iránt. A Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat tíz üzletét kínálja szerződéses üzemeltetésre.A Kakas vendéglőt Czibor András, (aki a kezdetektől vezette az üzletet), vette át szerződéses üzemeltetésre.
A Kakas vendéglő belső képe 1965-ben (Kép: MKVM – leltári szám/regisztrációs szám VF_466)
Kakas vendéglő 1981. áprilisától már szerződéses formában üzemel, bevételének 40 százalékát az ételforgalom adja.
Forrás: Régi Győr