Irányítószáma: 9028.
Győr-Szabadhegy rendkívül gazdag és hangulatos múlttal rendelkezik. Bár ma már egy nyüzsgő, modern, részben lakótelepi és kertvárosias része a városnak, története évszázadokra nyúlik vissza.
A legfontosabb történelmi érdekességek és mérföldkövek a városrész múltjából:
1. A név eredete és a korai idők
- Királyi szőlőbirtokok: A terület a 12–13. századtól lakott hely, a Sokorói-dombság szélén fekvő dombos teraszon már az Árpád-korban jelentős szőlőbirtokok alakultak ki. A régi okiratokban neve először Szent Mihály, később Szőlős, majd Szabadi volt. Királyi vincellérek és szőlészek lakták.
- Miért pont Szabadhegy? A helyi monda és a népnyelv szerint a török idők után, a 17. században kapta a Szabadhegy nevet. Úgy tartották, hogy a győri várból megszökött jobbágyok, ha elérték ezt a dombot (a „hegyet”), itt már biztonságban, szabadon élhettek.
- Miért hívják a szabadhegyieket „ördögfogóknak”? Egy kedves helyi anekdota szerint a szabadhegyiek egyszer elcsípték magát az ördögöt, akit aztán biztos, ami biztos, krumpliszárhoz kötöztek. A győriek azóta is előszeretettel emlegetik a szabadhegyieket „ördögfogókként”.
2. Mezőgazdaságtól a városiasodásig
- Szőlő és majorságok: Szabadhegyet 1786-ban már Győr részeként említi Korabinsky földrajzi lexikona. Akkoriban szőlőhegyekből, gyümölcsösökből és majorságokból állt. A domb lábánál laktak a tehetősebb szőlősgazdák, feljebb pedig az ott dolgozó munkások.
- Többgenerációs házak: Egy 1828-as összeírás szerint míg Győr belvárosában csökkent a házak száma, addig Szabadhegyen dinamikusan nőtt (163 ház állt itt). A statisztikák szerint a családfők 15%-a élt itt, de a házaknak csak 8%-a állt a területen, ami azt jelenti, hogy nagyon jellemzőek voltak az egy fedél alatt élő, többgenerációs nagycsaládok.
- A „Jáki-lapos”: A lakótelep és a környező utcák alatti mocsaras, vizenyős területet régen Jáki-laposnak hívták. Ez a Szabadhegyről lefolyó vizek gyűjtőhelye volt – ennek emlékét és nyomait a mai napig őrzik a házak közé ékelődő kis szabadhegyi tavak.
3. Huszárok, háborúk és a Rokkanttelep
- A Huszárlaktanya: Győr a dualizmus korában kiemelt katonai központtá vált. A lovasság elhelyezésére épült fel a patinás Szabadhegyi Huszárlaktanya (ahol a Limanovánál hősi halált halt Muhr Ottmár ezredes is szolgált), amely hosszú időre meghatározta a környék arculatát.
- A kismegyeri csata szomszédsága: Szabadhegy közvetlen szomszédságában (Kismegyeren) zajlott 1809-ben a híres győri csata Napóleon seregei ellen. A térségben állt korábban a Tarisznyavár is, amely a győri vár egyik előretolt megfigyelő pontja volt.
- A Rokkant Kertváros: Az I. világháború után példaértékű társadalmi összefogással épült fel a városrészben a Rokkanttelep. A frontról hazatérő, sérült hadirokkant katonák részére alakítottak ki itt szoba-konyhás házakat, műhelyt és víztornyot, hogy új életet kezdhessenek.
4. Hitélet és oktatás
- Szent Anna-templom: A szabadhegyiek vallási központja a neogótikus stílusú Szent Anna-templom, amelyet 1903 júniusában szenteltek fel hatalmas ünnepség kíséretében (a belvárosból egészen idáig vonult a hívők körmenete). Érdekesség, hogy orgonáját még 1779-ben építették a győri kármelita templom számára, és később került át ide.
- Evangélikus iskola: Szabadhegyen az evangélikus felekezetűek is mély gyökerekkel rendelkeznek, az egykori szabadhegyi evangélikus elemi népiskola a 19. század közepétől kezdve formálta a helyi ifjúság nevelését.
5. Modern átalakulás
A mezőgazdasági, zártkerti és falusias jelleg a 20. század második felében kezdett elhalványulni. Az 1970-es években épült fel a József Attila lakótelep (amelyet a talaj szerkezete miatt maximum 5 szintes épületekkel terveztek), majd a '80-as és '90-es években a TV-torony környékén a Szabadi úti lakótelep és a modern családi házas övezetek.