A „Göltl-féle szanatóriumból" -KAKAS étterem

1931. október 10-én mulatság keretében nyitották meg a Göltl-féle vendéglőt a Szent Imre út 87. (ma 105.) sz. alatt és annak a helyén nyílt meg 1965. október 2-án Győr-Szabadhegyen, a Kakas vendéglő.

A köznyelv szerint:

Szabadhegy életének szerves része volt a Göltl vendéglő, melynek a helyén nyílt 1965-ben a Kakas étterem. 

Az emlékezők szerint Szabadhegy ott kezdődött, ahol az 1930-as évek elején, a vendéglő előtti buszmegállóban a kalauz bemondta: „Göltl-féle szanatórium.” Az elnevezés abból fakadhatott, hogy már 1931. október 13-i megnyitóján hatalmas verekedés tört ki a vendégek között, akiknek egy része a rendőrségen kötött ki.  Szerencsére nem a kórházban. A korszakban viszont fontos szerepe lett a vendéglőnek Győr közösségi életében, többek között a focicsapat is itt tartotta egyesületi megbeszéléseit, de a politikai pártok is gyakorta tanácskoztak a „szanatóriumban”. Nagyon igaz az a tréfás állítás is, hogy itt kezdődött Szabadhegy. A megnyitóról tudósító napilap újságírója a Szent Imre út 87. szám alatti épületet tévesen Nádorváros részeként tüntette fel. Ez a történet is jól mutatja, hogy lassan haladt a kerület város fele történő beépülése, viszont Nádorváros gyorsan terjeszkedett Szabadhegy irányába.

A Göltl vendéglő kulisszák mögötti titkai és politikai/katonai szerepe a következők voltak:

1. A katonai feszültség igazi oka (A Tüzérlaktanya közelsége) a Dunántúli Hírlapból is ismert, hogy az 1931. október 10-i megnyitón azonnal hatalmas, „véres” verekedés tört ki a tüzérek és a civilek között, ami miatt katonai készültséget kellett vezényelni a helyszínre.

• A háttér: Ez nem egy egyszerű kocsmai csetepaté volt. A vendéglő közvetlenül a Városranéző szer utcai, Tüzérlaktanya szomszédságában épült fel. A laktanyában szolgáló, az ország különböző pontjairól összeválogatott, fegyelemhez szokott (vagy attól megvadult) sorkatonák és a helyi, lokálpatrióta, dacos szabadhegyi fiatalok között folyamatos volt a rivalizálás a lányok és a hegyen belüli „elsőség” miatt. A Göltl megnyitása tökéletes, semleges ütközőzónát biztosított a két csoportnak, így a kocsma éveken át a katonai járőrök állandó ellenőrzési pontjává vált.

2. Miért éppen „Göltl-féle szanatórium”? A helyi folklór szerint a buszkalauzok tréfásan így kiáltottak fel a megállónál: „Göltl-féle szanatórium!”. A név mögött a humor mellett egy nagyon is valós, korabeli társadalmi jelenség állt. 

• A gyógyulás helye: Az 1930-as évek gazdasági válsága után a keményen dolgozó szabadhegyi szőlőmunkások, gyári munkások és kisiparosok a Göltlbe nem „mulatni” jártak a hétköznapokon, hanem a nehéz fizikai munka okozta fáradalmakat (és a lelki feszültséget) „kúrálták ki” a pultnál. A törzsvendégek zárt közösséget alkottak, akik szinte receptre írták fel egymásnak a Göltl-féle fröccsöt és a jó szót.

3. Sötét fejezet: A Nyilaskeresztes Párt gyülekezőhelye (1944)Ez az az információ, amely a leginkább a „rejtett” kategóriába tartozik, mivel a háború utáni évtizedekben a politikai tabuk miatt ezt mélyen elhallgatták, de a Győr 1944-es sajtódokumentációját kutató források egyértelműen igazolják: 

• A pártközpont: A II. világháború végén, a nyilas hatalomátvétel után (1944 őszén és telén) a Nyilaskeresztes Párt Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyei szervezete a Göltl-vendéglőt jelölte ki az egyik hivatalos külterületi bázisának és ellenőrzési pontjának. 
• A fegyveresek gyülekezője: Az 1944. december 24-én megjelent helyi nyilas párthivatalos értesítő szerint a Göltl-vendéglőnél tartoztak jelentkezni és igazolványt kérni mindazon karszalagos és fegyveres párttagok, akik a város védelmében vagy a belső rend fenntartásában részt vettek. A vendéglő stratégiai elhelyezkedése (a városból kivezető út és a laktanya közelsége) miatt kapott ilyen vészterhes katonapolitikai funkciót a front közeledtével. 

4. A Göltl család gyógyszerész- és polgári gyökerei.

Ha magát a Göltl nevet vizsgáljuk Győr történetében, kiderül, hogy a vendéglős ág egy komoly, elismert városi polgári dinasztiából ágazott le.

• A MTA Könyvtári forrásai szerint már az 1800-as évek közepén (pontosan 1860-tól) egy Göltl nevű neves gyógyszerész úr végezte Győr városában a legelső hivatalos meteorológiai és csapadékmérési feljegyzéseket. Ez a magasan iskolázott, precíz polgári háttér keveredett később a szabadhegyi vendéglátás gyakorlatias, vendégszerető világával. 

Ez a rajz viszont az általunk ismert épület, korabeli formáját  mutathatja(1949)

^{A Kakas vendéglő 1998-ban}

A 750 000 forint költséggel átalakított és berendezett Kakas vendéglő 1965. október 2-án nyílt meg.

• Átalakulás (1964–1965): A Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat 1964 januárjában döntött úgy, hogy a régi épületet egy modern konyhával és hangulatos kerthelyiséggel felszerelt kisvendéglővé alakítja. 
• Összesen 750 000 forintos költséggel építették át, és végül 1965. október 2-án nyitott meg hivatalosan Kakas vendéglő néven. A helyiek körében azonban még évekig élt a régi Göltl név is. 

Czibor András munkássága és a „szerződéses” korszak

• Vezetői korszak: Czibor András a Kakas 1965-ös nyitásától kezdve az üzlet vezetője (üzletvezetője) volt. Az ő szigora és vendégszeretete alapozta meg a hely tiszta, családias és közkedvelt hírnevét. Egy 1970-es hatósági ellenőrzés is kiemelte a Kisalföld napilapban, hogy a Kakas a város peremén egy kifejezetten tiszta, rendezett üzlet, ízléses kerthelyiséggel. 
• A nagy váltás (1981): 1981 márciusában a győri Park étteremben tartották Győr első nagyobb szabású vendéglátóipari versenytárgyalását, ahol a vállalat szerződéses üzemeltetésre kínálta fel az üzleteit. Czibor András ekkor már 16 éve vezette a Kakast, és úgy döntött, saját kockázatra átveszi az üzemeltetést.
• A magánszféra sikere: Czibor András a saját pénzét fektette be: kialakított egy új presszórészt, faburkolatot kapott a söntés, teljesen kifestetett, tapétáztatott, sőt egy „csalogató” előkertet is varázsolt az utcafrontra. Bár a sörgyártól vagy a vállalattól nem kapott támogatást, a Kisalföldnek adott interjújában elmondta, hogy a megnövekedett forgalom miatt a befektetés maximálisan megtérült. 

 Kakas vendéglő 1981. áprilisától már szerződéses formában üzemel, bevételének 40 százalékát az ételforgalom adja. 

A Kakas vendéglő a rendszerváltás után is megmaradt klasszikus, magyaros profilú családi vendéglőnek. Czibor András évtizedes munkája alapozta meg azt a folytonosságot, ami miatt a hely még ma is működik a szabadhegyi kereszteződésben. 

^{A Kakas vendéglő belső képe 1965-ben (Kép: MKVM – leltári szám/regisztrációs szám VF_466)}

A győrszabadhegyi Kakas Vendéglő a mai napig hű maradt a hagyományos, házias magyar konyhához, és kifejezetten népszerű a kedvező árú ebédmenüi miatt. Az étterem hivatalos elérhetőségei alapján az aktuális kínálat és az árak a következőképpen alakulnak:

Heti menü és árak

A vendéglőben keddtől szombatig érhető el napi menüválaszték (a hétfő és a vasárnap szünnap). 

A menük pontos, napra kész leírása közvetlenül a Kakas Vendéglő Heti menük aloldalán, valamint a Napi menük menüpont alatt böngészhető vagy tölthető le PDF formátumban. 

• Kedd – Péntek: Általában többféle („A”, „B”, „C”) menüből lehet választani (pl. klasszikus levesek és olyan házias főételek, mint az Eszterházy tokány spagettivel).
• Szombat: Szombatonként is biztosítanak menüt a vendégeknek.

Ízelítő az állandó étlaprólHa nem menüt, hanem a fix étlapot választja, a Kakas Vendéglő Étlapja a tradicionális, bőséges magyaros fogásokra épít: 

• Ház specialitása: Kakas Borda (füstölt sajttal, sonkával és lilahagymával töltött, rántott sertésborda) – 3900 Ft. []
• Frissensültek:
  • Rántott vagy szezámmagos csirkemell – 3700 Ft.
  • Holstein csirkemell (tükörtojással) – 3900 Ft.
  • Bakonyi sertésborda (gombás-tejfölös mártással) – 3700 Ft.
  • Párizsi borda (tojásos bundában) – 3700 Ft. 
• Készételek: Hagyományos, szaftos sertéspörkölt gazdag fűszerezéssel – 2600 Ft. 
• Klasszikusok: A vendégek körében szintén nagy kedvenc a fokhagymakrémleves, a rántott velőrózsa és a brassói aprópecsenye is. 

Fontos tudnivalók a látogatáshoz

• Nyitvatartás: Az étterem kifejezetten az ebédidőre koncentrál, keddtől szombatig 11:00 és 14:30 között tart nyitva (hétfőn és vasárnap zárva).
• Helyszín: Győr-Szabadhegy, Szent Imre út 105. (a József Attila út kereszteződésénél, saját parkolóval). 

Forrás: Régi Győr, Kisalfföld, Arcanum