Szemeliker család

A Szemeliker család egy meghatározó, mélyen katolikus, burgenlandi (várvidéki) gyökerekkel rendelkező, de Győrhöz és Győr-Szabadhegyhez is szorosan kötődő gazdálkodó és értelmiségi család. Bár a család legismertebb tagja egy egyházi vértanú, a családi emlékezet és a helytörténet őrzi a szabadhegyi jelenlétüket, egykori földjeiket és gazdaságukat is. 

A család eredete és a szabadhegyi kötődés

• Burgenlandi gyökerek: A Szemelliker család eredetileg a ma Ausztriához (Burgenlandhoz) tartozó Vulkapordányból (Wulkaprodersdorf) és környékéről származik. Jellemzően jómódú, dolgos horvát–német–magyar kötődésű gazdálkodó emberek voltak, akik a 19. század végén és a 20. század elején Győr környékén is földeket szereztek.
•  Gazdálkodás Szabadhegyen: Győr-Szabadhegy ebben az időszakban még egy önálló, mezőgazdasági jellegű, szőlőművelésről és tanyasi gazdálkodásról ismert külterületi település volt, amely fokozatosan épült össze a várossal. A Szemelliker család tagjai itt alakították ki birtokaikat, ahol földműveléssel és állattartással foglalkoztak. 

Idősebb Szemeliker András és fia (ifjabb Szemeliker András) története tökéletesen kirajzolódik a 20. század eleji győri forrásokból:

A Városranéző szeri birtok és ház

• Az otthon és a gazdaság: A korabeli hivatalos iratok és lapok (mint a Győri Híradó) pontosan megerősítik, hogy a család címe a IV. kerület, Városranéző-szer 80. szám alatt volt. A források zárójelben külön kiemelik, hogy ez a „Saját házuk” volt, ahol a gazdaságuk működött. 
• Hol van ez ma? A csodálatos, régi népi elnevezésű Városranéző-szer (vagy Városranéző-sor) Szabadhegy egykori fő dűlőútja volt, amely a domb lábánál húzódott. Az utca neve 1935-ben gróf Nádasdy Ferencre változott, 1947 óta pedig a mai József Attila utca nevet viseli. A Szemeliker-féle 80-as számú ház és a hozzá tartozó földek tehát a mai József Attila utcában (annak is a kismegyeri határ felé eső, magasabb számainál) álltak. 

Nagyfuvaros és vállalkozó dinasztia

Az 1893-as építkezés és az 1900-as évekbeli gazdálkodás megalapozta a család jövőjét, így a fiú, ifjabb Szemeliker András az 1910-es évekre már Győr egyik legkeresettebb nagyfuvarosa és vállalkozója lett.

• Miközben a család Szabadhegyen lakott és gazdálkodott, a vállalkozásuknak már a belvárosban is tartottak fenn irodát: az Árpád út 44. szám alatt (az egykori Hatschek-házban), a telefonszámuk pedig a korabeli, még háromjegyű 631-es volt.
• Fuvarosként és anyagmozgatási vállalkozóként kulcsszerepük volt a századforduló utáni győri építkezések, áruszállítások és a szabadhegyi mezőgazdasági termények mozgatásában.

Különleges látni, hogy az 1893-ban beadott építési engedélyükből egy generációkon átívelő, megbecsült szabadhegyi nagygazda és vállalkozó család története nőtt ki.

Ifjabb Szemeliker András: 

A nagyfuvaros és vállalkozó.

Míg az idősebb Szemeliker András megalapozta a szabadhegyi birtokot, fia, ifjabb Szemeliker András az 1910-es évekre Győr városának egyik legjelentősebb szállítmányozási vállalkozója lett. A korabeli ipartestületi adatok alapján:

• Belvárosi jelenlét: Miközben a lakása és a bázisa továbbra is a szabadhegyi családi birtok maradt, a vállalkozásának irodáját a belvárosban, az Árpád út 44. szám alatt (az egykori Hatschek-házban) tartotta fenn. 
• Profil: Hirdetései szerint „építőanyag és mindennemű szállítás” volt a fő profilja. Győr századfordulós, robbanásszerű építkezéseihez (gyárak, bérházak) a Szemeliker-féle fogatok szállították a nyersanyagot. 

^{Győri Híradó 1913}

• Technológia: A korai győri telefonkönyvek szerint az övék volt a rendkívül előkelő, háromjegyű 631-es telefonszám. A két világháború között (az 1920-as és 1933-as rendszámjegyzékek szerint) ifjabb Szemeliker András az elsők között váltott át a lovas kocsikról a motorizált teherautókra, korabeli győri rendszámmal is rendelkezett.

Oktatás és társadalmi szerep

A harmadik generáció: 

András, a szakiskolás

Ahogy az előző válaszban említettem, a család nagy hangsúlyt fektetett a modern oktatásra. A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola (a győri technikai oktatás fellegvára) 1904/1905-ös és 1905/1906-os hivatalos értesítője szerint a legifjabb Szemeliker András (az unoka) ide járt.

• Az 1905-ös évkönyv szerint az I. évfolyamon fém- és faipari szakosként végzett, osztályzatai „jó, jó” minősítést kaptak.
• Olyan neves régi győri családok gyermekeivel ült egy padban, mint a Lipovits, Staudt vagy a Váradi fiúk. Ez a technikai képzettség magyarázhatja, hogy a család miért tudott az elsők között gépesíteni a két világháború között a hagyományos lovas fuvarozásról.

https://generatoralapitvany.hu/images/stories/evkonyvek/1905-06.pdf

A családi fészek, az 1893-ban kérelmezett ház sorsa a későbbi évtizedekben is nyomon követhető:

• Házszámváltozások és tulajdonosok: Egy rendkívül fontos 1933-as budapesti és győri királyi közjegyzői irat (hagyatéki ügy) név szerint említi a családot és a birtokot. Ebből kiderül, hogy az ingatlant ekkor már Szabadhegy, Városranéző-szer 12. számként (régi számozás szerint feltehetően a 80-as) azonosították. 
• A nevek a tulajdoni lapon: A hivatalos irat szerint a szabadhegyi birtokot Szemeliker Gyula és neje, szül. Kállay Ilona birtokolta, akiktől az ingatlan átírás (öröklés/adásvétel) útján került ifj. Szemeliker Andráshoz. Ez a dokumentum egyértelműen bizonyítja a generációk közötti folytonosságot és a vagyon megosztását a családon belül. 
• Egy érdekes földrajzi kitérő: Ugyanez az 1933-as irat megemlíti, hogy ifj. Szemeliker András ekkor ideiglenesen vagy állandó jelleggel a Győrhöz közeli Kunsziget-Honvédpusztán is birtokolt területeket, miközben a szabadhegyi bázis megmaradt.

Ifjabb Szemeliker András üzleti tündöklése a két világháború között

Az ifjabb Szemeliker András által vezetett szállítmányozási cég az 1910-es évektől a '30-as évek végéig Győr egyik legstabilabb vállalkozása volt.

• A reklámstratégia: A Győri Híradóban (pl. 1913-ban és 1914-ben) szinte minden héten megjelent a keretes hirdetése. A szöveg pontosan így szólt: „Szemeliker András nagyfuvaros és vállalkozó. Iroda: Árpád-ut 44. (Hatschek-ház). Telefon 631. Lakás: IV., Városranéző-szer 80. (Saját ház.) Elvállal mindennemű szállításokat.” 
• A nagyvárosi logisztika: Nem egyszerűen „kocsis” volt, hanem komoly logisztikai vállalkozó. Amikor Győr-Szabadhegyen, Újvárosban vagy épp Révfaluban nagyobb útépítések, csatornázások vagy gyárépítések zajlottak, a Szemeliker-féle nehézstráfkocsik (lórúgásos nehéz teherkocsik) hordták a követ, homokot és téglát.
• Túlélés a háború után: A cég túlélte az első világháborút és a csonka-országgá válást is. Az 1920-as és 1930-as évek győri ipartestületi névjegyzékeiben továbbra is önálló fuvarozóként szerepel, aki a szabadhegyi gazdaságból (takarmány, lóállomány) biztosította a belvárosi fuvarozás hátterét.

Kik voltak a szomszédok? (A Városranéző-szer mikrokörnyezete)

Helytörténeti szempontból izgalmas, hogy kik vették körül a Szemelikereket a századfordulón ezen a dűlőn. A korabeli szabadhegyi telekkönyvi adatok és a Hangya-szövetkezet alapító iratai alapján a Városranéző-szeren és a közeli dűlőkben (mint a Kutyaszorító vagy a Gurdon utca) a következő családok gazdálkodtak velük párhuzamosan:

• A Bóth család: Bóth Istvánék  közelükben laktak (a korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint híresek voltak a területet védő, olykor túl harcias kutyáikról). 
• A Hangya-üzlet közelsége: A híres szabadhegyi Hangya Szövetkezet VII. számú fiókja (amelyből a '60-as évekre a legendás szabadhegyi cukrászda lett) a Városranéző-szer 30. szám alatt működött. Ez azt jelenti, hogy a Szemelliker gazdaság (a 80-as szám) alig néhány teleknyire, sétatávolságra volt a falu akkori gazdasági és társasági központjától. 

Társadalmi szerepvállalás:

 A Hitelszövetkezet

A család aktív tagja volt a Győr-Szabadhegyi Hitelszövetkezetnek, amely a helyi gazdák összefogásával jött létre, hogy ne essenek uzsorások fogságába. Szemeliker Gyula és ifj. András rendszeres részvétele a közgyűléseken és a részvényjegyzésekben mutatja, hogy a szabadhegyi „nagygazdák” elitjéhez tartoztak, akik szívükön viselték a településrész önálló boldogulását.