Tisztiház (volt lovassági, majd tüzér laktanya) - Szabadhegy múltja, jelene, jövője Egyesület

31 min read

20 May

20May

Szabadhegy fejlődésében nagy szerepet játszott a vasútépítés, valamint 1884-ben a huszárlaktanya felépítése.

Az 1884-es átadástól kezdve az objektum nem csupán egy zárt katonai bázisként működött, hanem alapjaiban határozta meg a városrész gazdaságát és mindennapi ritmusát

Egy terület fejlődését nagyban segítheti, illetve gyorsíthatja a katonaság odatelepülése, hisz a hadsereg fontos vásárló, s jelenléte megkívánja az infrastruktúra fejlesztését is. Győr a dualizmus idején jelentős helyőrségi város lett. Katonasága teljes közös hadseregbeli alakulatokból állt. Helyőrségének egyik részét a Győr-Szabadhegyen állomásozó császári és királyi Nádasdy-huszárezred egy osztálya adta.

A szabadhegyi lovas laktanya építését már 1848 májusában felvetette Zichy Ottó. Győr vármegye alispánja gróf Laszberg Rezső 1883 április 23.-án hirdette meg Győr szabad királyi város pályázatát, a Szabadhegy külvárosában két lovasszázad számára átalakítandó és újan építendő laktanya és melléképületeinek felépítésére.

^{Azon a telken - Mészáros féle telek, ahol a huszárlaktanya épületei álltak 1884-től 1909-ig}

Az építkezések 1884 nyarán be is fejeződtek, és ősztől már katonaság állomásozott a gróf Nádasdy Ferenc nevét felvevő laktanyában

^{Nádasdy huszárok}

^{Cs.Kir. 9. huszár ezred 1913}

^{Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred 1. századának katonái. 1894.}

^{Kép a tüzérlaktanyából 1920}

A laktanyában 4-5 éves rotációval egymást váltó cs. kir. magyar huszárezredek állomásoztak. Leghosszabb ideig, 15 éven keresztül 1885-1910 között a cs. kir. 9. Nádasdy huszárezred egy-egy divíziója élvezte a laktanya komfortját. Ebben a huszárezredben szolgált és alakította katonai karrierjét Muhr Ottmár ezredes, a limanovai csata hősi halottja. A Szabadhegyi huszárlaktanya felépülésével lényegében megoldódott a lovasság elhelyezése. A kivitelezésre felvett kölcsönt a megye és a város adófizetőire pótadó formájában vetették ki.

A volt huszárlaktanya az első világháború után szerencsésen elkerülte a román csapatok beszállásolását Győr román megszállása (1919. augusztus 18. – október 4.) idején. A románok nem merészkedtek a szabadhegyi vasúton túli területre.

A laktanyába 1922-ben került az újonnan szervezett Magyar Királyi Honvédség székesfehérvári 2. honvéd vegyesdandárának 2. honvéd tüzérosztálya. A huszárlaktanyából tüzérlaktanya lett, amely 1930 márciusában a „Magyar Királyi Klapka György 2. honvéd tábori tüzérosztály”elnevezést vette fel.

Miért pont Klapka György? A tüzérosztály névválasztása szorosan kötődött a helyi és a nemzeti történelemhez. Klapka György honvédtábornok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére volt, aki a közeli komáromi vár legendás védelmével írta be magát a történelembe. Ráadásul a szabadságharc során a csapataival Pozsonyig szorította vissza a császári erőket, miközben Győr városát is sikeresen visszafoglalta. Az ő tüzérségi zsenialitása és győri kötődése előtt tisztelegtek a szabadhegyi katonák.

A laktanya parancsnoka 7 évig Reiter József ezredes, a később tábornokká előléptetett kiváló tüzértiszt volt. 1935-től három üteg rendezkedett be a volt lovassági laktanyában. Az 1938. évi átszervezések után a győri tüzérek az 5. tüzérosztály új hadrendi jelölést kapták. Ettől az évtől az általános hadkötelezettség elve alapján már nyíltan, két évig tartott a tüzérnek behívott hadkötelesek kiképzése. A kisebb, ütegszintű lő- és harcgyakorlatait általában Kismegyeren és Abda környékén tartották.

A szabadhegyi tüzérek az első bécsi döntés (1838. november 2.) után természetesen részt vettek a visszacsatolt területek birtokbavételében. A 2. vegyesdandár győri gyalogsági és tüzér alakulatai Medvénél keltek át a Dunán, s a pozsonyi és a somorjai járás területét vették birtokba. Közreműködtek Kárpátalja visszaszerzésében is 1939. március 15-én. A második bécsi döntést követően (1940. augusztus 30.) a Szilágyság területét szállták meg. Ez lehetett a legnehezebb feladat, mert a környék román lakossága ellenségesen fogadta csapatainkat. Szeptember végén szerencsésen visszatértek Szabadhegyre, ahol a Nádasdy úton nemzetiszínű szalagok, virágeső és ünnepi hangulat fogadta őket.

A kaszárnya sérülten, de túlélte a világháborút. A németek 1945. március 28-án menekültek el Szabadhegyről és egyben adták fel Győrt. A még élők visszaemlékezései szerint a laktanyát Győr bombázásaikor találat nem érte, viszont a kivonuló németek nagyobb részét felrobbantották – közte a Lovardát – 1945. március végén. Az eléggé lepusztult állapotban levő szabadhegyi tüzérlaktanya megmaradt, egyre romosabb részeit a megszálló szovjet csapatok nem állították helyre, épületeit nem hasznosították. Katonaságot sem állomásoztattak itt, sőt, egy idő után már őrséget sem. Az épületek lassú haldoklása folytatódott, állaguk egyre romlott. Az 1950-es évek közepén végül megkezdődött a romos épületek lebontása, ami 1957-re be is fejeződött. A használható építőanyagot elszállították, a téglák többsége az akkor épülő művelődési ház felépítését szolgálta. A huszár, majd tüzérlaktanya „élt” 73 évet (1884–1957).

A ma is itt álló kétemeletes épület /tisztiház/ maradéka a laktanyának ( volt parancsnoki épület.). Az utcára néző északnyugati homlokzaton, a földszinten, a főbejárati ajtó szemöldökének magasságában van egy keretezett domborműves emléktábla: Muhr Ottmár huszár ezredes emlékére.

A táblát jobbra és balra tagozatos kőszegély keretezi. Keresztben alul fonatos szegély van. A felső szemöldökmezőben kőből faragott féldombormű: huszárcsákó virágok és levelek között, alattuk keresztbe tett kard és puska.A sötét márványtáblára vésett betűk már nehezen olvashatóak, de súroló fényben még jól kibetűzhető a szöveg. Ez az alábbi:

1935.június 2-án egy emlékművet állítottak és az emléktábla ezen építmény része volt.

Az emlékművet 1987 őszén lebontották. "A benne foglalt pilisi márvány emléktáblát a ház homlokzatára 1988-ban helyezték el." Az 1914-es limanovói csatának is emléket állító 1935-ös díszes tábla szerencsésen átvészelte a történelem viszontagságait - ugyanis a mai épület a Győrben állomásozó szovjet katonák tisztjeinek lakása volt 1945-től 1991-ig. Ezt követően újították fel külsejét. Mivel ma is ez a szabadhegyi főutca: a ház előtt ma is állandó a gépkocsiforgalom. Viszont az utca túlsó oldalán a szép Rózsák tere van, nagy gondozott parkkal és játszótérrel.

A szabadhegyi huszárok és tüzérek emlékét őrzi egy katonanóta is:
„Szabadhegyi laktanya De magas a teteje
Ráhajlik a cseresznyefa levele
Cserebogár csípd le annak levelét
Le ne törje sej-haj Tüzércsákóm tetejét.”

A laktanya belső életének legfontosabb értékes részletei:

1. A tisztek és a legénység elkülönült világa.

A laktanya belső hierarchiája és mindennapjai szigorúan tükrözték a Monarchia társadalmi tagozódását.

A tisztek luxusa: A máig álló Tisztiház (a József Attila utca és Szent Imre út sarkánál) a laktanya elit központja volt. A tisztek külön lakosztályokkal, saját étkezővel (tiszti kaszinóval) rendelkeztek, ahol a győri és szabadhegyi elit tagjait fogadták. A bálok, a politizálás és a kártyapartik állandó színhelye volt.
A legénység spártai élete: Ezzel szemben a legénységi épületekben a sorkatonák hatalmas, nehezen fűthető hálótermekben, vaságyakon szorongtak. A napirendjük hajszálpontos volt: hajnali ébresztő, a lovak és a fegyverek azonnali ellátása, majd az egész napos, kimerítő gyakorlatozás.

2. A lovasélet kulisszatitkai: Istállók és patkókMivel 1909-ig a híres 9-es gróf Nádasdy-huszárezred egy osztálya állomásozott itt, a laktanya belső infrastruktúrája teljesen a lovak köré épült.

A lóállomány: Az udvaron monumentális, téglából épült istállók sorakoztak, ahol több száz katonalovat gondoztak. A laktanyához saját kovácsműhely és állatpatika is tartozott.
Az utcák emlékezete: Ez a lovasbázis olyannyira meghatározta a környéket, hogy a mai szabadhegyi utcanevek közül a Lovas utca és a Patkó utca közvetlenül a valamikori huszáréletnek és a laktanya elrendezésének állít emléket.

3. A tüzérségi korszak és a „Pattantyúk”

Amikor a huszárok elvonultak, a laktanyát tüzérségi alakulatok vették át, ami a belső rend és a kiképzés jellegét is megváltoztatta.

Nehéz haditechnika: Az udvaron a lovas ugratások helyét átvették a nehéz tüzérségi lövegek és ágyúk. A katonáknak a lövegek gyors szétszerelését, karbantartását és harckészültségbe helyezését kellett unalomig gyakorolniuk.
Pattantyúsok: A tüzérségi múlt közvetlen nyomát őrzi a közeli Pattantyús utca is, ami az ágyút jelentő régi magyar szóra utal vissza.

4. Muhr Ottmár kultusza a laktanyaudvaronA laktanya legfontosabb belső hírnevét a parancsnokok és hősök emléke adta.

Limanowa hőse: Itt szolgált 1884 és 1909 között Muhr Ottmár ezredes, aki az I. világháborúban a híres limanowai csatában vezette rohamra a Nádasdy-huszárokat az oroszok ellen, és ott lelte hősi halálát.
A laktanyai emlékmű: 1935. június 2-án a szabadhegyi laktanya udvarán egy hatalmas, ünnepélyes ceremónia keretében avatták fel Muhr Ottmár és a Nádasdy-huszárok vörösmárvány emléktábláját. A Győri Hírlap szerint az ünnepség alatt mozsárágyúk dörögtek, és a túlélő veterán huszárok sírva tisztelegtek egykori parancsnokuk emléke előtt a laktanya falain belül.

5. Hatás a szabadhegyi gazdaságra: A katonai megrendelésekA laktanya belső ellátása óriási üzlet volt a helyi szabadhegyi lakosoknak.

Beszállítók: A hegyközség gazdái szállították a laktanyába a lovak számára a szénát és a zabot.
Iparosok fellendülése: A helyi lakatosok, kovácsok, csizmadiák és szabók folyamatos megrendeléseket kaptak a katonaságtól. Nem beszélve a szabadhegyi borról és a Göltl-féle vendéglőről, amely a kimenős, szórakozni vágyó legénység első számú (és mint korábban láttuk, sokszor verekedésektől hangos) törzshelyévé vált......

A laktanya története a II. világháború után zárult le végleg, amikor az épületek komoly károkat szenvedtek, majd a terület fokozatosan elveszítette katonai funkcióját. A megmaradt Tisztiház épülete azonban ma is hirdeti ezt a dicső és nyüzsgő korszakot.